Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

Kelemen 1266-ban használja ezt. 2 Az érsekség kiterjed Pest­megye egy részére, egész Bács-Bodrogra s egy csongrádmegyei parókiára is. Három főesperessége van: a kalocsai vagy sz. e.-i, a bácsi és tiszai. Mindegyik főesperesség 3 esperesi kerületre oszlik: felsőre, középsőre és alsóra; a tiszaiban még egy negyedik is van, az 1811-ben felállított szabadkai. A kalocsai érsek alá 6 megyéspk. tartozik: a zágrábi, a zeng-modrusi vagy korbávai, a boszniai vagy szerémi és diakovári, a csanádi, a nagyváradi latin szertart. és az erdélyi. Továbbá két fölszentelt pk. e, m. nélkül: a tinnini s a belgrádi a szemendriaíval. Az összes pköknek kijáró jogokon és kiváltságokon kívül a kalocsai érseknek XII, Kelemen 1738-i bullájával megerősített oly emlékezetet meghaladó és meg nem szakított gyakorlással erősített külön kiváltsága van, hogy a fóruma előtt lefolyt ügyekben egyenesen a Szentszékhez kell felle­bezni és nem a prímáshoz. Világi kiváltságai közül megemlíti: a prímási szék üresedése esetén ő koronáz; egyébként is végez külön ténykedéseket a koronázáskor: a királyra ráadja a palástot, a szentáldozáshoz oda- és visszavezeti, a koronát fejéről leveszi s áldozás után a nádorral együtt fölteszi, a prímással együtt meg­esketi a királyt, a koronázás utáni ünnepi ebéden a prímással és nádorral együtt az ország összes előkelői közül egyedül ő ül a királyi asztalnál. 1723 óta a Hétszemélyes Tábla coiudexe. Az e. m.-ben 215 helység van. Az érseki székhelyen kívül, amelyben csak katolikusok laknak, több mint 11.000­en, az e. m.-ben van 3 sz. kir. város: Szabadka, Zombor és Újvidék, ezek­ben a számos katolikuson kívül gör, keletiek is élnek, A nagyobb mezővárosok száma 17, az egyéb népes helyeké 198, beleértve a praediumokat és diverticulumokat is, A sz. e. ? > a törökök betörése és a hajdúk pusztítása után megmaradt régi sz. e. romjaiból, sziklákból és négyzetes kövekből, továbbá égetett téglákból a mult században épült. Hossza 32, szélessége 13 hexaped. Teteje a két toronyéval együtt rézből való, utóbbiakon arannyal díszítve. A tornyokban 5 megáldott harang van, a legnagyobb 54 cent, A templom boltozatát külön­féle szentek képmásai stb, díszítik. Két sekrestyéje van, külön­külön a kanonokok és a többi pap számára, előbbiben a szent Kereszt oltára. A sz. e. Nagyboldogasszony tiszteletének van szen­telve. A szentelés évfordulóját aug, negyedik vasárnapján évente megülik. A főoltáron kívül 8 mellékoltár van benne, mind illően fölszerelve, A sz. e.-nak 10 stalluma van: nagyprépost, olvasó, 2 Történészeink mai felfogása szt. Sz. István Kalocsán érsekséget ala­pított, amelyet Sz. László Bácsra helyezett át. Karácsonyi, Magyarország egyház­története, 3. kiad. Veszprém, 1929. 7. és 17. Hóman, Magyar történet I. 204. és 309. Erdélyi László más véleményen van, felfogását 1. Igaz történetet tanít­sunk, Szeged, 1932. 27. 1. — IV. Kelemen 1266. dec. 11-i levelét 1. Theiner, Vetera monum. liist Hungáriám sacram illustr. I. Romae, 1859. 291. 3 Bővebben 1. Winkler, A kalocsai érseki főszékesegyház 1010-től napjainkig. Kalocsa, 1929.

Next

/
Oldalképek
Tartalom