Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850
Kelemen 1266-ban használja ezt. 2 Az érsekség kiterjed Pestmegye egy részére, egész Bács-Bodrogra s egy csongrádmegyei parókiára is. Három főesperessége van: a kalocsai vagy sz. e.-i, a bácsi és tiszai. Mindegyik főesperesség 3 esperesi kerületre oszlik: felsőre, középsőre és alsóra; a tiszaiban még egy negyedik is van, az 1811-ben felállított szabadkai. A kalocsai érsek alá 6 megyéspk. tartozik: a zágrábi, a zeng-modrusi vagy korbávai, a boszniai vagy szerémi és diakovári, a csanádi, a nagyváradi latin szertart. és az erdélyi. Továbbá két fölszentelt pk. e, m. nélkül: a tinnini s a belgrádi a szemendriaíval. Az összes pköknek kijáró jogokon és kiváltságokon kívül a kalocsai érseknek XII, Kelemen 1738-i bullájával megerősített oly emlékezetet meghaladó és meg nem szakított gyakorlással erősített külön kiváltsága van, hogy a fóruma előtt lefolyt ügyekben egyenesen a Szentszékhez kell fellebezni és nem a prímáshoz. Világi kiváltságai közül megemlíti: a prímási szék üresedése esetén ő koronáz; egyébként is végez külön ténykedéseket a koronázáskor: a királyra ráadja a palástot, a szentáldozáshoz oda- és visszavezeti, a koronát fejéről leveszi s áldozás után a nádorral együtt fölteszi, a prímással együtt megesketi a királyt, a koronázás utáni ünnepi ebéden a prímással és nádorral együtt az ország összes előkelői közül egyedül ő ül a királyi asztalnál. 1723 óta a Hétszemélyes Tábla coiudexe. Az e. m.-ben 215 helység van. Az érseki székhelyen kívül, amelyben csak katolikusok laknak, több mint 11.000en, az e. m.-ben van 3 sz. kir. város: Szabadka, Zombor és Újvidék, ezekben a számos katolikuson kívül gör, keletiek is élnek, A nagyobb mezővárosok száma 17, az egyéb népes helyeké 198, beleértve a praediumokat és diverticulumokat is, A sz. e. ? > a törökök betörése és a hajdúk pusztítása után megmaradt régi sz. e. romjaiból, sziklákból és négyzetes kövekből, továbbá égetett téglákból a mult században épült. Hossza 32, szélessége 13 hexaped. Teteje a két toronyéval együtt rézből való, utóbbiakon arannyal díszítve. A tornyokban 5 megáldott harang van, a legnagyobb 54 cent, A templom boltozatát különféle szentek képmásai stb, díszítik. Két sekrestyéje van, különkülön a kanonokok és a többi pap számára, előbbiben a szent Kereszt oltára. A sz. e. Nagyboldogasszony tiszteletének van szentelve. A szentelés évfordulóját aug, negyedik vasárnapján évente megülik. A főoltáron kívül 8 mellékoltár van benne, mind illően fölszerelve, A sz. e.-nak 10 stalluma van: nagyprépost, olvasó, 2 Történészeink mai felfogása szt. Sz. István Kalocsán érsekséget alapított, amelyet Sz. László Bácsra helyezett át. Karácsonyi, Magyarország egyháztörténete, 3. kiad. Veszprém, 1929. 7. és 17. Hóman, Magyar történet I. 204. és 309. Erdélyi László más véleményen van, felfogását 1. Igaz történetet tanítsunk, Szeged, 1932. 27. 1. — IV. Kelemen 1266. dec. 11-i levelét 1. Theiner, Vetera monum. liist Hungáriám sacram illustr. I. Romae, 1859. 291. 3 Bővebben 1. Winkler, A kalocsai érseki főszékesegyház 1010-től napjainkig. Kalocsa, 1929.