Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

Róma, 1730. augusztus 28. Sínzendorf Fülöp bíboros, győri püspök jelentése. Az elején megjegyzi, hogy mivel semmiféle más, elődeitől írt jelentés nem található a Conciliinél, e jelentését egészen élőről kell kezdenie. Az e. m. szélessége Ausztriától kelet felé a Duna partjához közeli Szanyig [Szőny] kb. 50 olasz mérföld. Hossza a Dunától a Muráig és Stájerország határáig 80 olasz mérföldnyi. Egész Magyarországot 47 megyére szokták osztani, ezek közül 3 megye egészen (Sopron, Vas, Moson), 3 pedig (Győr, Komárom, Veszprém) részben az e. m. határain belül fekszik. Négy, az Osztrák Főhercegséghez tartozó, Magyarországgal szomszédos falu, melyek egykor magyar uralom alatt állottak, szintén az e. m,-hez tartozik.

1 A pki székhely az egykor híres várban van; itt a szkíták betörése előtt Arabo oppidum volt, amelyet a szkíták nyelvükön Győrnek neveztek, innen mai neve.

2 A pkség alapítását Sz. István királynak tulajdonítják, bár nincs reá hiteles bizonyíték. A sz. e. melletti kőre be van vésve az 1040-es évszám, amikor az említett király meghalt.

3 A sz. e. többször összedőlt, Szécsenyi [!] György pk. szentelte föl. A kanonokok száma 14, közülük 4 méltóság: a nagyprépost, az olvasókanonok, akiről meglevő jelek szt. bizonyítható, hogy egykor a teol. szerepét látta el; az éneklő- és őrkanonok. Ezután következik két kisebb prépost, a sz. adalberti és a pápóci Sz. Lászlóról nevezett

4 ezeket a káptalan tagjai szokták megkapni. Majd 7 főesperes következik: a győri, soproni, mosoní, locsmándi, pápai, rábai, komáromi; ezekre és a vasvári főesperességre oszlik a pkség, de az utóbbi élén nem áll kanonok. Végül jön az utolsó kanonok. A poenit. praebenda még nincs fölállítva. A kanonokok jövedelme 200 arany scudóra tehető, a Sz. Adalbert-prépostságé 500, a Sz. László-prépostságé 300; a nagyprépost javadalma a kanonoki duplája. A nagyprépost kivételével, akit a kir. nevez ki, a többi mind pki adományozású. A kanonokok kötelesek a konventmisén, a vesperáson és completoriumon résztvenni ; a többi hórán nem, ezeket kevés énekes egy káplán jelenlétében énekli el. A kanonokok kötelesek pki hívásra a szentszéken résztvenni, a híteleshelyi teendőket elvégezni. Gyakran ki vannak küldve tizedszedésre, a káptalan javainak ellenőrzésére, országgyűlésekre és a papság gyűléseire. Napi osztalék nincsen, ezért a pk. fájlalva, hogy a kanonokok nem elég gyakran látogatják a 1 Au, Hof, Mannersdorf és Zillingdorf. II. József alatt Bécsegyházmegyéhez csatolták őket. Prikoszovich Endre internátusi igazgató úr szíves közlése. 2 Győr nevét Pais Dezső a bolgár-török eredetű, régi magyar *Gyëû eredetileg török méltóságot jelölő személynévből magyarázza. V. ö. Magyar Nyelv XXIV. 149. és XXIII. 507. 3 Téves olvasáson alapszik, a kérdéses emlék a XV. századból származik. V. ö. Romanus, Syllabus praesulum Jaunrin., Jaurini, 1822. VI.—VII. p. 4 Hibás, a pápóci prépostság az Üdvözítőről nevezett.