Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

lin azonban megbizonyosodott arról, hogy a hiányzó jelentések nem vesztek el, hanem egyáltalán nem Írattak meg. Ezt az álláspontot valljuk a magyarországi jelentések sorsára nézve nagyjában mi is. Néhány, a Kongregáció levéltárában ma már meg nem található jelentésnek ugyan nyomára akadtunk, de ezek figyelembe vétele csak nagyon kevéssel módosítja a relációk számát. A magyar püspöki levéltárakat nem kutattuk át ebből a szempontból, a háború előtti Magyarországra nézve ezt a mai politikai viszonyok is igen megnehezítenék, s a munka és költségek nem állanának arányban az esetleges eredménnyel. De 12 püspöki levéltártól nyert szíves felvilágosítás alapján megállapíthatjuk, hogy e levéltárak az említett szempontból nem kecsegtetnek nagy reménnyel. Jórészükben a Rómában általunk összegyűjtött jelentések csak részben vannak meg, illetve teljesen hiányzanak. A 12 püspöki levéltár mindössze két oly jelentést szolgáltatott, amelyek Rómában nem voltak megtalálhatók a Congregatio Concilii levéltárában.

1 A jelentést elmulasztó püspökök a jog szerint suspensióba estek, s bár ez alól feloldozást is szoktak kérni, e büntetés súlyosságáról általában nem igen voltak meggyőződve, és gyakorlatilag nem igazodtak szerinte, sőt Róma sem sürgette nagyon. A meghosszabbítást, haladékot (proroga) könnyen megkapták a püspökök, pl. az egri főpásztorok hatvan éven át szinte minden évben további haladékot kérnek és kapnak, különösebben súlyos okok említése nélkül.

2 Mindent egybefoglalva, a magyarországi püspököknek a limina és reláció intézménye útján Rómával volt kapcsolatát gyengének és gyérnek kell minősítenünk, egy római irat szavával: úgy látszik, hogy a német püspökök s az Ausztriai Ház alá tartozók nem igen buzgólkodtak a Szentszéknek való eme hódolatos alávetettség tanúsításában. (Referátum az 1827-es kalocsai jelentésről, 159. 1.) 1 Schmidlin i. m. I. k. XII. 1. és a XIII. 1. jegyzete. — A Concilii levéltárában meg nem talált jelentések a következők: Bosznia 1591, Győr 1781, Kalocsa 1833, Szatmár 1810, Veszprém 1769. L. Hodinka i. m. 104. s e mű 153, 402, 187, 307—308. 1. Ezek közül a mi püspöki levéltárainkban csak a kalocsai és veszprémi jelentés volt megtalálható. A jelentésekre nézve megkérdezett és választ küldött 12 püspöki levéltár a következő : Esztergom, Győr, Gyulafehérvár, Kalocsa, Nagyvárad, Pécs, Szatmár, Székesfehérvár, Szombathely, Temesvár, Vác, Veszprém. A szíves levéltáros uraknak e helyütt is leghálásabb köszönetünket fejezzük ki. 2 Schmidlin i. m. I. k. XXI. és XXII. A haladékért folyamodó püspöki kérvényeket többnyire a Kongregációtól készített olasz kivonatokból vettük, ezeket röviden 1. az egyes jelentések elején, illetve végén. A haladékot rendszerint egy évre kapták püspökeink, néha kettőre is.