Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

püspökségek a hazai helyettesek alkalmazásának kérdésében is igen gyenge eredményt mutathatnak föl. Még húsz — otthonról küldött — helyettest sem sikerült megszámlálnunk. Ezek legnagyobbrészt kanonokok. Ha tekintetbe vesszük továbbá, hogy a liminalátogatások gyakoriabbak, mint a relációk; s hogy az említett helyetteseknek kb. kétharmad része a horvát püspökségekre: a boszniaira, zágrábira és zengire esik, akkor a szoros értelemben vett magyarországi püspököknek e terén való érvényesülését is rendkívül csekélynek kell minősítenünk, Az otthonról küldött helyetteseken kívül még honi helyetteseknek számíthatjuk a Rómában időző (apostoli gyóntató, kispap stb,) s a limina céljából felhasznált magyarokat. Utóbbiak száma azonban eddigi kutatásaink szerint nemigen múlja fölül a tizet,

1 A közölt eredményeket nem tekintjük véglegesnek, mert e részben kutatásaink nem teljesek. De azt hisszük, hogy a jövőben ily szempontból végzett alaposabb kutatások, ha a fenti adatok élét enyhíteni is fogják, lényegesen más képet nem fognak nyújtani. Már az eddigiekből is következik, hogy püspökeink nagyon gyakran igénybe vettek — már a 18. sz. első felében is — állandó római ágenseket. (Ezeket 1. az egyes jelentések előtt, illetve után.) Láttuk, hogy a sixtusi rendelkezésnek a személyes látogatásra vonatkozó része csak igen csekély mértékben vált valósággá. A helyettesek viszont ezt a fontos kapcsolatot csupán kis mértékben pótolhatták. Ezért a sixtusi intézmény szempontjából csak az írásbeli jelentésnek van — szinte kizárólagos — jelentősége. A törvény betűjét tekintve a német, osztrák, belga és magyar jelentések nagyon ritkák, csekély számúak. (Csak ezeket volt módunkban összehasonlítani.) Valamennyi közül azonban a leggyengébben mi magyarok állunk, A 7 bajor püspökségnek a harmincéves háború előtti 3 évtizedből 25 jelentése maradt fenn, ugyanebből az időből a mi kb. egyező számú püspökségeinknek (Bosznia, Zeng-Modrus, Zágráb, Győr, Esztergom, Nyitra, Eger) 5. A katolikus Németalföld 13 püspökségének 1800-ig 222 jelentése van. a 9 osztrák püspökségnek pedig 150, Nálunk viszont 1800-ig 19 püspökségre (nem számítva a görög katolikusokat és Pannonhalmát, amelyeknek egyetlen relációjuk sincs) 66 jelentés jut!

2 Ha 1 V. ö. Bosznia 1654, Eger 1765, Esztergom 1598, 1621, 1628, 1636,1637; Győr 1775, Vác 1760, Várad 1738, Veszprém 1745 és 1758; Zágráb: 1607, 1619, 1622,1634, 1675, 1700, 1707; Zeng 1684, 1695, 1708, 1728, 1757. Néhány helyettes hazai voltát a hiányos megnevezés folytán nem tudtuk eldönteni. A közölt évszámok részint jelentésekre vonatkoznak, részint a megbízó irat keltére; évrendbe állítva megtalálhatók a köv. lapokon: 75, 90, 135, 137, 153, 259, 286, 307,328,329,335,336,361, 364, 372, 376, 388. 1. Az 1621-es, 1628-as és 1636-os esztergomi megbízottakat 1. Hanuy, Pázmány P. összegyűjtött levelei I. 784, 787. és II. 769. 2 Schmidlin i. m. II. 3, 29, 73, 96, 125, 137. — Paquay i. m. VI. 1. és 119. 1. — Dengel, Berichte von Bischöfen. Forsch, u. Mitteil, zur Gesch. Tirols IV. Jgang, 1907. 314, 327, 342, 347, 349,356, 361, 364, 370. lapokon jegyzetben. — A magyar püspökségek aránya — ha a Mária Teréziától alapított né-