Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

ÜL Püspökeink és a Szentszék. A címben kifejezett nehéz és kényes kérdést nem szándékozunk a maga egész terjedelmében tárgyalás alá venni, hiszen ennek feldolgozására az eddigi kutatások még semmiképen sem jogosítanak fel; mi csupán — elsősorban a limina-látogatások és püspöki jelentések alapján — a későbbi összefoglaláshoz akarunk néhány szemponttal szolgálni. A limina-intézmény a Szentszék számára alapvető jelentőségű; általa a pápaság befolyásának egész súlyát érvényesíti a püspökök tevékenységében, a pápai ellenőrzés a főpásztorok állandó ösztönzője. Másrészt viszont a sixtusi rendelkezésnek kisebb vagy nagyobb szabályossággal való megtartása az egyes püspökök Rómához való hűségének és főpásztori buzgalmának mértékéül szolgálhat.

1 A rendelkezésnek a római látogatásra vonatkozó részét nem igen minősíthetjük jellegzetesnek, mert a püspökök személyes liminája az Alpeseken túli országokból úgy látszik igen ritka volt. A német és osztrák püspökök közül a harmincéves háborúig Schmidlin mindössze hét esetet említ, ami több mint 20 püspökség esetében három évtized alatt gyenge eredmény. Hasonló az eredmény a katolikus Németalföldön: 1590-től 1633-ig 12 püspökség részéről mindössze öt személyes látogatás történt. S hogy ez a helyzet később sem javult, azt a belga főpásztorok esetéből következtethetjük: az 1800-ig közzétett anyag szerint a belga püspökök nagyon ritkán látogattak személyesen Rómába.

2 A magyar jelentések alapján 1850-ig 10 személyes látogatást sikerült összeszámlálnunk (a boszniai püspökök közül 4, a zengiek közül 3; Vác, Győr és Csanád részéről 1—1), amit még az említett külföldi adatok után is rendkívül kevésnek kell mondanunk.

3 Az egyházjogászok személyes látogatás alól mentesítőnek tekintik a betegséget, kort, akadályozó mellékhivatalt stb. Nem szabad itt megfeledkeznünk a világi hatalom gátlásáról sem, hiszen tudjuk, 1 Pasture i. m. 71. — Schmidlin i. m. I. k. XX. 2 Schmidlin i. m. I. k. XXVI. Pasture i. m. 82. — Paquay i. m.-ben az egyes püspökségek elején. Pontos kimutatást azonban nem lehet ennek alapján készíteni, mert míg a megbízottakat rendszerint megemlíti, addig a személyes látogatást kifejezetten csak egyszer közli (a 6. lapon, 1721-nél). Másutt ismét sem megbízottakról, sem személyes limináról nem szól. 3 Bosznia 1600 (ugyanitt az 1591-iről), 1650, 1658; Csanád 1841, Győr 1730, Vác 1675, Zeng 1602, 1615, 1730. Hodinka i. m. 104. L. továbbá e kötet köv. lapjait: 75, 84, 138, 141, 248, 353, 356, 377. lakusics György veszprémi püspök (1637—42) személyes limina-látogatására nézve 1. Róka, Vitae Vesprimiensium praesulum. Posonii, 1779. 428—29.