Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

lendő gyermekek vallásuktól való elidegenítésének módját.

1 Ezért püspökeink a 18. sz. folyamán — különösen Mária Teréziának említett rendelete előtt — egymásután teljesen eltiltják egyházmegyéjükben a vegyesházasságot így a váci egyházmegyében már gr. Leslie Vilmos (1716—17.) alatt honosodott meg e szokás a sok előfordult kellemetlenség miatt. A győri püspökség területén Zichy Ferenc gr. hozta be ezt a szigorítást, a protestáns félnek meg kellett térnie a házasságkötés előtt, megfelelő okból utána. A veszprémi egyházmegyében Biró Márton mindjárt kormányzása elején teljességgel megtiltotta a vegyesházasságot, s ennek eredményeképen szerinte, valamint gr, Althann Mihály Frigyes váci püspök szerint is sokan visszatérnek az Egyházba.

2 II. József megszüntette a reverzálisokat, s új módon szabályozta a vegyesházasságból származó gyermekek vallását. Batthyány József gr. prímáson kívül a főpapok közül főként Salbeck Károly szepesi és Andrássy Antal br, rozsnyói püspökök tűntek ki a katolikus elvek megvédésében. Továbbra is a régi gyakorlat folytatására utasították papjaikat.

3 Batthyány Ignác erdélyi püspök ugyanúgy mint Salbeck Károly papjainak külön utasítást adott a vegyesházasság mindenképen való megakadályozására, ha pedig ez sikertelen, az esketésről történő döntést magának tartotta fönn.

4 A vegyesházassághoz adandó püspöki engedély szükségessége egyébként nálunk a 18. sz. elején meghonosodott reverzális-rendszerrel függ Össze, s egyházmegyéinkben általános elterjedettségre jutott. 1791 után azonban ritkák lévén a reverzálisok, ritkábbá lett a püspöki felmentésnek kérése is, később egészen el is maradt. A 19. sz. első évtizedeiben hazánkban egyáltalán igen laza gyakorlat állott fenn a vegyesházasságok megkötése terén: az ország legtöbb vidékén a papok mindenféle vegyesházasságot activa assistentiában v. i. egyházi áldásban részesítettek. Ezzel az egyházi szabályokkal ellentétes gyakorlattal Lajcsák Ferenc váradi püspök számol le először 1839-i nevezetes pásztorlevelében. Rendelkezése, vagyis a reverzálís nélküli vegyesházasságoknak pusztán passiva assistentiában való részesítése, általánossá lesz az országban és véget vet az addigi laza fegyelemnek. Ezek az események a vegyesházasságok kérdését újra az országgyűlés elé hozták. Míg itthon folyt a nagy vihar, addig Lonovich József csanádi püspök a király s a magyar és osztrák püspöki kar megbízásából Rómában járt, s küldetésének eredményeként a Szentszék egyrészt megadta a passiva assístentia alkalmazásának jogát, másrészt 1 A 18. sz. elejére, közepére és végére vonatkozó ily értelmű megállapításokat 1. Kelemen, Keresztély Ágost 64; Várady, Lonovics József római küldetése, Bpest, 1924. 20. és Hornig i. m. 339.; Batthyány Ignác 1788-as erdélyi jelentése, 120—21. —A 19. sz. első felére: Besztercebánya 1805 és Szombathely 1833. L. a 68. és 247. 1. 2 Vác 1733, Győr 1752. L. a 259, 143-44. 1. — Hornig i. m. 340-^1. 3 Hanuy i. m. 68. és 70. * Erdély 1788 és Szepes 1780. L. a 107. és 207. 1.