Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

A trienti formának nemcsak a katolikusok, hanem az akatolikusok egymásközti és katolikusokkal kötött vegyesházassága szempontjából is nagy jelentősége volt. A protestánsok egymással kötött házasságainak a trienti rendelkezésekhez való viszonya a zsinat „Tametsi" határozatának kihirdetésével és a protestáns egyházközségek szervezésével függ össze. A Tridentinum törvényei u. i. ott, ahol a kihirdetés megtörtént, viszont a külön protestáns szervezkedés még nem következett be, a katolikus egyházjog felfogása szerint a protestánsokat is kötelezték. Mivel nálunk a megkívánt kihirdetés nem történt meg, a házassági határozatok pedig csak több mint egy század múlva emelkedtek gyakorlat útján törvényerőre, a protestáns egyházközségi szervezkedés ezt jóval megelőzte, s így a katolikus egyházjognak fentemlített jogvélelme alapján a magyarországi protestánsokat — hacsak egyes esetekben az ellenkező nem bizonyítható — a trienti forma alól menteseknek kell tekintenünk.

1 A vegyesházasság magyarországi jogtörténetére jellemző, hogy lényegében egészen 1868-ig kánoni alapon áll, ezért a trienti szellem érvényesülése szempontjából erre a fejlődésre is ki kell térnünk.

2 A 16. században a vegyesházasság még ritkán fordult elő, hiszen mindkét fél mereven ragaszkodott tilalmazásához. Magyarországon vegyesházasságról szoros értelemben véve csak a protestánsok elismerése, a bécsi béke után beszélhetünk. S mint a külföldön, akként nálunk is a protestánsok ismerték fel előbb ezek kihasználásának jelentőségét, s ők kezdték meg a gyermekek vallása tekintetében való hódító fellépést. A katolikus plébánosok látva a két vallás közt kifejlődött versengésnél a katolikus Egyház károsodását, a kánonjog tilalma ellenére összeadtak vegyesvallású feleket, ha a katolikus fél nemebelí gyermekek katolikus neveltetése volt is csak biztosítva. Kollonich prímás rendelete (1696) sem volt képes feltartóztatni ezt a fejlődést. Utóda, Keresztély Ágost — minthogy III. Károly a vegyesházasságból származó gyermekek vallásának állami szabályozását nem teljesítette — a maga hatáskörében intézkedett (1715- és 1716-ban). Ezzel a rendelkezésével, amelyben a vegyesházasok egyházi összeadását csak a nemkatolikus féltől írásban adott reverzális ellenében engedte meg, két évtizeddel megelőzte az egyetemes egyházi fejlődést, a XIV. Benedek pápától bevezetett, eleinte csak részleges jogi jelentőségű kaució-rendszert. A reverzálísnak államilag kötelező voltát csak Mária Terézia mondotta ki, de rendelete nem volt hatályos minden szempontból.

8 A vegyesházasságok legtöbbször, még reverzális adása esetén is a katolikusok kárával jártak, mert a protestánsok különféle mesterkedésekkel és ürügyekkel megtalálták a katolikus hitben neve1 V. ö. Roszner i. m. 123. skv. 2 Kováts i. m. 127. — Hanuy i. m. 54. 3 Hanuy i. m. 54—56, 40—41. 58—62, 38, 67—68.