Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

Előszó, Római ösztöndíjas évünk öt hónapi gyűjtésének eredményét tárjuk e kötetben a szíves olvasó elé, A közölt püspöki jelentéseket és egyéb iratokat — kivéve az 1769-i veszprémi és az 1833-i kalocsai jelentést, amelyek a megfelelő püspöki illetve érseki levéltárból valók — mínd a Congregatio Concilii római levéltárából merítettük, Gyűjteményünket sajnos már nem volt alkalmunk tökéletesíteni az Apostoli Kancelláriában őrzött, a limina-látogatásokra nézve feljegyzéseket tartalmazó Registra Litterarum köteteinek és a vatikáni levéltárban őrzött pápai válasziratoknak kiaknázásával, Az okmánytárunkban közölt jelentéseknek és a Concilii Kongregáció által rájuk adott feleleteknek nyelve latin, a jelentésekről Rómában készített referátumoké pedig olasz. Eltérő esetekben az írat nyelvét mindenkor külön jelezzük, A közzétételnek a műben követett módját a jelentések természete javallja. A jelentések u. i. egy-egy püspökségnél igen gyakran egymásra támaszkodnak, egymással — sokszor terjedelmesebb részekben — is teljesen megegyeznek, nem egyszer bőbeszédűek és semmitmondók, Jórészben ugyanez áll a referátumokra és feleletekre nézve ís. Ezért csak néhány régi és fontosabb jelentést közöltünk szószerint, míg a többieket nagyon bő, általában még a kifejezésekhez is ragaszkodó magyar fordításban adjuk. A fontosabb, kétértelmű vagy érthetetlennek látszó helyeket azonban eredetiben hozzuk. Nem tekintettük feladatunknak, hogy minden fogalmat, vonatkozást és célzást jegyzetben megmagyarázzunk, könyvünk u, i, szükségképen feltételez bizonyos alapul szolgáló történelmi és egyházi műveltséget, Viszont megvalljuk, néhol hosszadalmas kutatás után sem sikerült egyes nyitva maradt kérdésekre megoldást találnunk. Munkánk egyik főeredményének az anyagnak időben és térben egyaránt nagy határt felölelő és biztos keretül szolgáló egységét tartjuk, továbbá hogy nem egy eddig elhanyagolt kérdésre hívta fel a figyelmet és adott útbaigazítást, A közölt jelentéseknek hézagpótló voltára nézve legyen szabad megemlítenünk, hogy az alább kiadott relációk közül az illetékes levéltárosok szíves felvilágosítása szerint az esztergomi, gyulafehérvári, nagyváradi, pécsi, székesfehérvári, temesvári püspöki levéltárakban egyetlenegy sem található meg, másokban csak egyik-másik jelentés van meg, ismét más püspökségekről pedig adatok hiányában nem adhatunk összehasonlítást. Talán fölösleges kiemelnünk, hogy —