Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

A népet a keresztény tanításban eléggé kioktatottnak találta, mert a plébánosok buzgók a szentbeszédben és katekézisben, s ezért e báránykák között ritkán fordulnak elő nagyobb bűnök. A gör. szakadárokat a tudatlanságnak oly sötétsége borítja, hogy papságuk műveletlensége miatt az oktatást gyakran nélkülözve, lopásba, rablásba, utonállásba és gyilkosságba esnek, 1818-ban Buních katolikus plébánosát, Vídast, akit egy hadnagy barátságos ebédre hívott meg, csupa gör, szakadár között kegyetlenül megölni engedték. Most pör alatt állanak, mivel azonban úgy látszik, hogy az ugyanolyan hitű elöljárók támogatják őket, a pk, valószínűnek tartja, hogy ártatlanoknak fogják őket nyilvánítani vagy legfeljebb enyhe büntetésben részesülnek. Ügy látszik, hogy bizonyos változások fognak bekövetkezni, A 3 modrusi káptalant Fiúméban akarják egyesíteni és odahelyezni a pki széket, a modrusi e, m,-ből 60.000 lelket s csaknem ugyanannyit az egykori pedenai és pólai e, m.-ből egész Castelnovoig kiszakítva; a zengi pkséghez pedig a modrusi pkség többi része, a katonai határőrvidék, és két, a Száván inneni báni ezred kerülne, A politikai hatóságok ezt szüntelen sürgetik az uralkodónál, aki még úgy látszik nem adta beleegyezését, az elmúlt évben ő maga mondta ezt a pknek. Egyes katonai plébánosoknak, akik a Via Regia mentén gyakori vendéglátásnak vannak kitéve, egyenkint évi 100 frtot ad az uralkodó. Egyes kisegítő (succursalis) lelkészségeket az uralkodó maga parókiákká emelt, most a hatóságok azt követelik, hogy ezek újra a régi állapotba kerüljenek vissza, illetve egyesek teljesen szűnjenek meg, hogy a gyengén javadalmazott régi parókiákhoz valamit hozzá lehessen csatolni. Négy ezredes új templomokat és paplakokat emeltetett és megújíttatott. Keltezés mint fent. Sk. aláírás. Referátum. A jelentés nem szól a szerzetesekről, jámbor társulatokról és helyekről. Ha a pk. bizonyos alappal tudni fogja, hogy az e. m.-i változtatások kérelme már előrehaladt, tudassa, hogy a hívők kárára és a Szentszék tekintélye nélkül holmi újítás ne történjék. Nem tudja a referáló, vájjon a pk. engedelmeskedett-e az 1805-ös válasznak (népért való misézés, praebendák, konventmise éneklése, miseredukció), A jövő jelentésben a Benedictina szt. adjon teljes képet az e. m.-ről. Felelet. 1820. máj. 10. Biztos lehet a pk, hogy a Szentszék az e, m,-ét érintő változásoknál nem fog merészen és megfontolatlanul cselekedni; egyébként ha újításokról tud, értesítse a pápát. 1819-ben Bonomi Miklós végezte el a liminát, 1822-ben ugyanő.