Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

Az Egyház Alapítójától örökölte a műveltség hordozásának feladatát, s egész múltja tanúság a mellett, hogy ezt a feladatot szociálisan fogta fel, és elsősorban a tehetetlen szegényeket iparkodott ennek áldásaiban részesíteni. E téren is tehát a trienti zsinat igazában csak a régi életszabály kodifikátora volt, amidőn kimondta, hogy a szemináriumba első helyen szegényeket vegyenek föl az egyházfők, (XXIII. 18. de ref,) Ebből az elvből szükségszerűen következett a nehéz körülmények közt élő diákok felkarolása. Zágrábban a 18. sz. elején a szegény tanulók számára külön intézet volt a jezsuiták vezetése alatt. A későbbi zágrábi püspökök is hűek maradtak ehhez az elvhez: Verhovácz Miksának a 18. sz, végén készített jelentésében olvassuk, hogy naponta több mint 50 iskolásgyermeket látott el. Kluch József nyitrai püspök évente közel 5,000 frtot osztott ki szegény gimnáziumi tanulók között; utóda, Vurum József évente 14 diákot látott el stipendiummal Molnár József tormovai apát, váradi őrkanonok 1826ban 16,400 frtos alapot létesített debreceni szegény katolikus tanulók számára. Az 1836-os váradi jelentés szerint kamataiból tíz gimnazista évi 100 frt stipendiumot kapott.

1 A Tridentinum a keresztény családon keresztül akarta életrehívni a nép ja vitás nagy művét: ebből már megértjük a házasságra vonatkozó határozatnak alapvető fontosságát, (XXIV, de réf. matr.) De ugyanebből az elvből szükségképen következett a leánynevelés felkarolása a munka és imádság keresztény anyai típusának kialakítása érdekében. Nálunk az ily szellemű, terv- és intézményszerű leánynevelés a trienti zsinat után csak lassan és nagyon szerény kezdettel indul meg, s igazán nagyarányúvá csak a 19. sz, második felében és a 20, században lesz. Összefügg ez a női rendeknek lassú és késői elterjedésével hazánkban, De azért a 19. sz. első felének püspöki jelentéseiben megtaláljuk a nyomát a főpásztorok ez irányú gondoskodásának. Kluch József nyitrai püspök Trencsénben iskolát alapított leányoknak a keresztény tanításban és a női munkákban való nevelése érdekében, oktatónőről gondoskodott, valamint megfelelő alapról is, a városnál letétbe helyezett 6.000 frttal. Ugyanő a nagyszombati orsolyáknál hét nemes leány számára a műveltségben és nevelésben, a keresztény tanban és erkölcsökben, továbbá a finomabb női munkában történő kiképzése céljából 5.000 aranyból álló alapítványt tett, Nyitrán pedig évente tizenkét szegény lányt taníttatott ugyanerre a munkára. Utóda, Vurum József viszont Fuchs püspöknek a nagyszombati orsolyáknál négy nemes lány nevelésére 1803-ban tett és már csaknem teljesen elértéktelenedett alapítványát a magáéból helyreállította, Lajcsák Ferenc váradi püspök a tőle vásárolt házban húsz leányt taníttatott és neveltetett. Leonhard Mihály, a közös hadsereg apostoli vikáriusa, Szatmáron a Vince-nővéreknél 1839-ben katonák leá1 Zágráb 1707, 1794; Nyitra 1823, 1832; Várad 1836. L. a 337, 342; 169, 175; 297. 1.