Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850
felosztásánál az anyaegyház iránt valami kis tiszteletnyilvánítást kellett volna előírni, mert a Kongregáció akarta ezt. XIV. Benedek rendelkezése szt. (Cum semper, 1744. aug. 19.) az örök és ideiglenes vikáriusok is kötelesek a népért való misézésre, még pedig az eltörölt ünnepeken is. Ezt ugyan csak Itáliára és a szomszédos szigetekre mondotta ki, de mindenütt ugyanazon inditóoka lévén e döntésnek, Itálián kívül is hatállyal kell bírnia. Pótolja a pk. a szentírási előadásokat, ahogy tudja, de sokkal fontosabb, hogy meghonosítsa a morális konferenciákat. A szem. érdekében további kérésre buzdítja. A modrusi káptalanban, ha a tizedek elégségesek, nem lehet a javadalom hiányára hivatkozni; egyébként ennek egyharmadát is elkülöníthetné a pk. osztaléknak. Méltányos lenne, hogy ha már csak ünnepeken mondják az officiumot, legalább az egészet végezzék el. Konventmisét mindennap kell mondani, a szegénység miatt legfeljebb a jótevőkért való alkalmazás alól kérhetnek fölmentést a Kongregációtól, A patrimoniumra nézve a Trid. elrendelte, hogy azt valóban a fölszentelendőknek kell megkapníok, s hogy fönntartásukra elégségesnek kell lennie, és megújította a régi kánonok büntetéseit: a felszentelt örök fölfüggesztését, a felszentelő pedig köteles a felszenteltet — ha ez nincs ellátva — eltartani. Az elsőnek a Trid, általi fölújítására nézve vitáznak az egyházjogászok. Az e. m. állapotai siralmasak, mert máskülönben viszont papok nélkül marad; pápai fölmentéssel kellene segíteni. Felelet. 1797 márc. 15. Az előbbihez hasonló. 1796-ban Zeidler Márk minorita, apostoli gyóntató végezte el a liminát, Segnia, 1797. aug. 1. A pk. levele a Concíliihez. A válasz megérkezése után a zengi káptalanra vonatkozó részt nemcsak közölte a kanonokokkal, hanem a mindennapi egész karima mondását is sürgette. A káptalant kötelességteljesítéséért a pk. mindig becsülte s az istentiszteletre vonatkozó kívánságokkal szemben készségesnek találta. Azonban a kívánt föladat lehetetlen, mert a 6 kanonok közül — s kívülök javadalmas klerikus nincs a sz. e.-ban — kettő állandó betegeskedése miatt mindig nem tud megjelenni, ketten pedig parókíálís gondjaik miatt a kórus alól ki vannak véve. Ezért a káptalan számára a mindennapi egész karima alól fölmentést kér, úgy hogy a matutinumot és laudest továbbra ís elhagyhassák, Sk. aláírás. Zeng, 1802. december 18. Jesich János püspök jelentése. Megbízottjául Bonomi Miklós pápai titkos káplánt nevezi meg. A legutolsó török háborúban visszaszerzett horvát területeken 4 új parókia létesült, néhány régi parókián a plébániatemplomok újjáépítésen, másokban javításon mentek át; a sz. e.-at is javították. A káptalan a teljes kórust az 1797. márc. 15-i leirat óta meg-