Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

szen átalakította: a papok vasár- és ünnepnapokon rendesen katekízálnak, az ifjúság szent versengéssel tanulja a hit igazságait. A lehető legrövidebb idő alatt virágzó templomi hitelemzés alakult ki hazánkban. A társulatot legtöbbször jezsuita misszionáriusok szervezték meg egyházmegyéinkben az általuk tartott ú. n. kateketikus missziók alkalmából.

1 Legnagyobb kateketikus tevékenységet a jezsuiták a győri egyházmegyében fejtettek ki. Itt kezdték meg a magyarországi hitelemző missziókat, s itt volt a legtökéletesebben megszervezve a keresztény oktatás társasága.

2 Zichy Ferenc gr. püspök eleinte csak az egyházmegye nagyobb parókiáin állíttatta fel, de utóbb az összesekre is elrendelte, s a római főtársulathoz csatoltatta. Hamarosan örvendetes eredményt is jelenthetett Rómába: a nép erkölcsei a társulat felállítása által jobbakká lettek,

3 A kalocsai egyházmegyében Batthyány József gr. érsek jezsuita atyák missziója révén szintén minden parókián megszerveztette a társulatot. Az egyháziakon kívül tekintélyes urakat és úrnőket is bevontak a jezsuiták a társaságba. Az esztergomi egyházmegyében nem érseki parancsszóra, hanem az egyes plébánosok buzgósága folytán terjedt el, szintén jezsuiták közreműködésével. A váci püspökségben, ahol a meghonosítás első nyomait 1759-ben találjuk, szintén sűrűn el volt terjedve. Erdélyben 1761-ben kezdték meg e munkát a jezsuiták, s ott is szépen virágzott. A zágrábi egyházmegyében ugyancsak a jezsuiták állították föl a társulatot, 1768-ban. A Jézustársaság eltörlése halálos csapás volt a hitoktatás társaságára. A testvérületek egymásután szűntek meg.

4 Bár meg kell említenünk, hogy a szombathelyi püspök, Szily János épen az eltörlés utáni időben — mint mondja — a királynő akaratára a keresztény oktatás társulatát egész megyéjében minden plébánián és filiában felállíttatta. Sopronmegyében az 1781-ben meglátogatott plébániák mindegyikénél történik róla említés. Az 1785-Ös váci jelentés szintén arra enged következtetni, hogy a társulatok jóval túlélték a jezsuiták eltörlését.

5 Az utolsó szót II. József feloszlató rendelete mondta ki felettük. A hitelemzés újkori történetében elvitathatatlanul nagy szerepe van a Ratio Educationis-nak, amely új korszakot nyit meg. A hitelemzés súlypontja a templomból az iskolába kerül, és tervszerűen ki van építve valamennyi iskolai fokozaton, A Ratio egyúttal a külön hitelemzői állások szervezésének első kezdeményezője. Hatása hosszúéletű, hisz 1868-ig a közoktatás terén minden 1 Ezektől megkülönböztetendők a közkeletűen misszión értett népmiszsziók. Érdujhelyi i. m. 179. — A kateketikus misszió lefolyására nézve 1. Piszker, Barokk világ Győregyházmegyében Zichy Ferenc gr. püspöksége idején. Pannonhalma, 1933, 37—39. 2 Érdujhelyi i. m. 166—67, 182—83. 3 Győr 1757, 1762 és 1766. L.a 144, 146, 149. 1. 4 Érdujhelyi i. m. 170—82 és 183—84. 5 Szombathely 1781, Vác 1785. L. a 233. és 271. 1. — Csóka, Sopron vármegye katolikus egyházi és tanügyi viszonyai III. Károly és Mária Terézia korában. Pannonhalma, 1929. 67.