Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850
búcsúkat hirdetnek, hogy egészen lejáratják őket. Harmadrendű szabályaikat illír nyelvre lefordították az e. megyén kívül kinyomatták s a püspöknek tudta nélkül behozták és osztogatták, oly sikerrel, hogy többen a papságból beléptek, így egy kanonok is; eme beöltözéshez kapcsolva rengeteg búcsút hirdettek, mindennapos teljes búcsút, a római, jeruzsálemi, compostellai, portiuncula búcsúkat. A harmadrend papi tagjai számára a vizitátornak igért engedelmességet a pk. a neki tartozóval nem látja összeegyeztethetőnek. Egyszer egy konkubinárius plébánosát, aki harmadrendű volt, négy álló hónapig rejtegették kolostorukban s végre is csak a kiadások miatt bocsátották el. Semmiféle rendi és egyházi ünnepet nem ülnek meg szentségkitétel nélkül, ezt nagyböjtben mindennap egyszer, sőt olykor kétszer és háromszor is megteszik, még ha a templom üres is, úgyhogy e miatt inkább csak csökkenik a Szentség iránti tisztelet. — A pknek, aki e visszaélések ellen föl akart lépni, azt válaszolták, hogy az említett szabályzatot Németországban jóváhagyással nyomatták ki, A pk. mindennek hitelességére nézve a bíborosokat kérdezi meg. Sem a rendes, sem az átruházott joghatósággal nem oly könnyű élni a szerzetesek ellen, akik az exemtióra támaszkodva mindkettőt könnyen kijátsszák; cenzúrákkal nem akarja őket sújtani, hogy még nagyobb rossz, botrány ne keletkezzék, ezért ilyenkor türelemre van szükség. A pk. egész erejével szorgalmazza a jámbor hagyományozok szándékának végrehajtását, több eltörült oltáralapítványt és nem kevés rejtett hagyatékot fölkutatott és megvédett. Az emberek erkölcsileg passim gonoszak, hűtlenek, hatalmaskodók, irigyek, másét megkívánok, uzsorások. E bűnök megszüntetésére a pk. szentbeszédeket, missziókat stb. alkalmazott, de még nem sikerült teljesen kiirtani őket s a kereskedés folytán titkon terjednek. Megvan a rossz szokás: házasság előtt congredíendi cum sponsa, ez ellen a pk. az említett eszközökön kívül pénzbüntetést, a házassági koszorú eltiltását, és más hasonlókat alkalmazott, ezek ellenére is baj titkon terjed. Modrusi vagy korbáviai e. m. Korbávia pki székhelye a hagyomány szt Udbigne volt, Korbávia és Lika megye elfoglalása után a pk. a török elől menekülve 1460-ban Modrus városában telepedett le, innen a név. 1496-ban a török belső Korbáviát is elfoglalta, erre a pk. és káptalan Noviban húzódott meg 1 9, azután a pkök majd Fiúméban, majd Zengben székeltek. 1600-ban de Dominis Márk Antal, ki később spalatóí érsek, majd hitehagyó lett, mint zengi pk. meg1 9 1493-ban történt Modrus elfoglalása s ekkor menekült a pk. és káptalan Noviba. Horvát, Povijest Hrvatske I. Zagreb, 1924. 189.