Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

cacz, Berlog, Brigne, Kermpote, Brígnének és Ottocacznak 2—2 vikáriusa van, kik a parókia távolabbi helyein székelnek és ott végzik a lelkipásztorkodást. Ezenkívül van még 34 oratórium, elég­séges fölszereléssel, kizárólag a hívők alamizsnájából fönntartva, akiket évente meghatározott napon az egyházfik összegyűjtenek és forralt borral kínálnak meg s a hívők mindegyike ilyenkor tehetségéhez mérten a templomnak alamizsnát igér s a táblákra fölírt összeget a maga idejében lelkiismeretesen meg is adják. Nagyrészt ez mindkét e. m,-ben a templomok alapja s a nép erkölcseihez alkalmazott ilyen dőre módon kell megszerezni. Négy világi apátság van az e. m.-ben: a Sz. Kereszté a zengi völgyben, Sz. Mártoné Gáskán [Gacka], Sz. Györgyé a ten­ger mellett és Sz. Doímusé. Az első Zeng városának, a többi a magyar királynak kegyurasága alá tartozik. Ma csak címek, az első­nek és harmadiknak temploma még áll. Alapítványaik a háborúk folyamán veszendőbe mentek. Akit a város nominál, azt a pk. a prímásnak terjeszti elő, nem tudni mily okból. Nincs szem,, sem női kolostor, csak alapítványnélküli szegényház, amely a koldusoknak szállásul szolgál. A pk. székháza összefügg a sz. e,-zal, eléggé szűk, úgy­hogy a szépszámú alkalmazottak lakásait nem tekintve a pknek csak 3 kis szoba marad, A zengi pk, évi jövedelme római pénz­ben nem több 25 scudónál, mert visszahódított földjeit nem kapta meg, hanem a szakadár katonák közt osztották föl ezeket, úgy­hogy a pköt a modrusi e. m, tartja el. A rezidenciát megtartotta, kivéve az Udvarnál tett két útját, amikor a zengi pkség birtokai­val egyenlő értékűeket állapítottak meg számára a Kincstárhoz tartozókból. Három évi jövedelmét fogyasztotta ez el s még adó­ságba is került. Mindkét e. m.-ét kétszer teljesen megvizitálta s a tengermelléken harmadszor is megkezdte, de a török háború megakadályozta, továbbá e részeken már második éven éhínség van. Vasár- és ünnepnapra a sz. e.-ba szónokot rendelt, ami eddig nem volt, a nagyböjtöt kivéve. Az e, m.-be lépésekor a papságot nagyon műveletlennek találta, ezért a Szentszék engedélyé­vel néhány kiváló tehetségű ifjút fölszentelt, hogy a misepénzből megélhessenek, s elküldte őket a bécsi és gráci egyetemre ; onnan a teológia befejezése után hazatértek s az e. m, más arcot öltött; mert most olyan helyeken, ahol latínul egyáltalán nem tudó lelki­pásztorok voltak, kevés kivétellel nemcsak a latinban jártas, hanem a teol, és kánonjogi tanulmányokban kiválóan képzett papok van­nak. Nagyböjt elején a város bírái hívják meg a szónokot, akit a pk. jóváhagy. — Eddig nem volt letéti hely a büntetéspénzek számára, csak a pkök lelkiismerete ; ő ezzel két kanonokot bízott meg, bár a büntetéstől irtózik, mert az tudvalevőleg inkább elrontja az alattvalókat, semhogy megjavítsa, Az e. m.-i irodában a használat­tal meghonosodott nagyon csekély díjak vannak érvényben. A pk. a sz. e,-at kibővíttette s részint VI. Károly adományá­ból, részint alamizsnából nagyszerű fölszereléssel látta el. A király,

Next

/
Oldalképek
Tartalom