Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

és a körüllakó egyháziaknak évi jövedelme együttvéve nem több 700 velencei dukátnál. A jószágkormányzók megtámadják a templomokat, megszentségtelenítik őket, a jövedelmet elragadják, értékeiket a maguk szolgálatára fordítják, amint a Sz, Miklós-kápolnával is történt, amelynek birtokait elfoglalták, a téglákat és a tetőt elvitték s a buccari vár fedésére használták még a Zrínyiek uralma idején. Itt székel az egykori Zrínyi-javaknak, most a Gráci Kamarához tartozóknak jószágigazgatója, az ú. n. arendatarius, aki bár sokszor a pk. és papság jóakarójának mondta magát, mégis történnek alatta kihágások, amelyeket ő a Kamara ily értelmű parancsaival menteget; ezért félő, hogy a pktől és a papságtól az uradalom számára elveszik a jövedelmeket, mint a Zrínyiek alatt, amikor 6 templomot rontottak le s javaikat váraikhoz csatolták; visszaadásukat már 5 éve sürgeti a pk, de semmit sem tud elérni, sőt ez évben, mivel az egyház jogait védi, főként a modrusi főesperesség pki adományozását, a Gráci Kamara összes pki jövedelmeit zár alá helyezte s ebből kifolyólag aligha vár mást, mint a pkségről való elűzetést. A buccari papok emberemlékezet óta a pköknek nagy bajokat okoztak a földesuraknál, mert amikor a pk. félrelépéseiket büntetni akarja, az uradalomhoz fordulnak s maguknak világi tisztségeket: kapitányságot, számvevőséget, gazdaí állást szereznek a földesuraknál ; mint az említett modrusi főesperességnek prezentáját is elfogadták a földesuraktól a pki jog megvetésével. Ebből a fajtából valók voltak Rosmanich Antal, Brosouich Ambrus, Turrina Mátyás, Suuicich Tamás, Stiglich Vince és még sokan mások, akik miatt a pkök, elsősorban a Zrínyiekkel, a legnagyobb viszályba jutottak, mivel az egyházi jogokat és immunitást meg akarták védeni és megtiltani, hogy az egyháziak világi ügyeket, főképen bűnügyeket tárgyaljanak. Ezért a pköknek a Zrínyiek hatalmaskodása miatt gyakrabban el kellett menekülniök és számkivetésben élniök, aminek következménye volt a tisztelet elvesztése a népnél s a legnagyobb bomlás a papságban, Magyarországba kellett menekülnie Mariani Péter pknek, őt követte Smoglianeuich János; a mostani pk. elődje, Demetri Jácint domonkosrendi Buccaríból elűzve, Grixanéban nyomorúsággal és gyalázattal elhalmozva, szinte félig kétségbeesve a halált kívánta. Ezeket a példákat követik a jelenlegi uradalmi tisztek is, úgyhogy a pkök itt nem fognak tudni eredményesen dolgozni, hacsak a Szentszék és a császár tekintélyével támogatva bizonyos birtokokat és biztos székhelyt nem kapnak, mégpedig rövidesen; hogy ezen a velencei és a török határ közt fekvő helyen, nagyon sok szakadárral kevert nép közt gyümölcsözően működhessenek s a földesurak és tisztjeik ne bánjanak velük kényúri módon, a nép botránkozására. E parókián a lélekszám 4.000. Tersactum. Nevezetes hely a keresztény világban, mert a Frangepán-földesurak idejében a Palesztinából csodásan áthozott Názáreti Ház itt pihent meg 3 évig, 6 hónapig és néhány napig. Helyébe V. Orbán Sz. Lukácstól festett Mária-képet állíttatott a