Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

tély alapján létrejött elválás, ágyasság, kerítés és más nyilvános botrányok. A nép körében pedig főként a részegség, káromkodás és átkozódás van elterjedve. S bár a pk. e botrányok és visszaélések kiirtására a cenzúrákon kívül már mindent megkísérelt, minden hiába, míg a pktől ez ügyben immár megkeresett politikai hatóság hathatósabb eszközöket nem használ. De a pk. reméli, hogy meg fogja tenni. E. m.-éje székesegyházának és pl. templomainak a védőszent és templomszentelés ünnepére örök időkre teljes búcsút kér. Keltezés mint fent. Sk. aláírás. Referátum. A Kongregáció 1794. jún. 2-í gyűlésén előterjesztette Mr. Tyini Jeromos. Mivel már az 1708-as jelentés szt. a teol. kanonok meghonosodik s ez mindeddig nem valósult meg, ebből az hihető, hogy a káptalan részéről súlyos és állandó ellenkezések történtek a pk. szent szándékai ellen; de mivel a pk. nem mondja meg a káptalantól fölhozott akadályokat, nem lehet pontos és megfelelő eszközöket ajánlani. Elég lesz ezt felelni : a pk. iparkodjék minden akadály legyőzésével megvalósítani. A szerzeteseknél II, József törvényeinek káros hatásáról panaszkodik az előterjesztés. Állítsa fel a pk. a szem.-ban az alsóbb iskolákat is; ez nagy hasznára lesz, mert egyrészt a Trid. kívánságát teljesíti, másrészt így könnyen növekedni fog a papok száma. A vizitációra vonatkozólag a Trid. XXIV. 3. de ref,-ra emlékezteti a pköt, ha törvényes akadályok miatt nem tud eleget tenni, végezze helyettesek által. Egyházi ügyekben a világi hatalomhoz való fordulást apostoli konstitúciók a pápának fenntartott kiközösítés büntetése alatt tilalmazzák; felsorolja őket. Ha a kanonokoknak az istentiszteleteken való reszvételét a tartományi zsinat nem szabályozta, akkor a pk. a Trid, XXIV, ülésének fejezetei szt, két kanonokkal — kiknek egyikét ő nevezi ki, a másikat a káptalan bízza meg — határozza meg, így könnyen sikerülni fog a pknek a káptalanban a jó rendet megalapozni, A makacsokkal szemben a Trid, XXI. 3. de ref. mondja meg az eljárási módot. Ha a káptalannak vannak szabályai, kívánja megtartásukat; ha nincsenek, készíttesen a káptalannal, A poenit.-ra nézve a Trid, XXIV, 8. de ref. végrehajtását sürgeti, vagyis javadalom adományozását és nem proviziós kinevezést; kétségen felül áll, hogy a zágrábi sz. e. tud erre praebendát adni. A Trid, V- 2, de ref, kívánja, hogy a plébános maga prédikáljon és csak megengedi, hogy alkalmas személyek segítségét is igénybe vegye, ha törvényesen akadályozva van, A papi gyűlések nagy hasznát hangoztatva megtartásukat sürgeti a referens. A Trid. XXII, 9. de ref, szt, a jámbor alapok kezelői kivétel nélkül számadással tartoznak a pknek, minden ellenkező szokásra és kiváltságra való tekintet nélkül. A káptalannak a kegyúri jogot egyrészt bizonyítania kell, másrészt ennek fennállása mellett is köteles a pknek való számadásra. Szép oktatást ad az Apostolok Cselekedetei 19, 19 arra nézve, hogy mit kell csinálni