Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

A ferenceseknek (obsz,) 6 más kolostoruk van. Vannak ezenkívül még más elpusztult kolostorok is; ismét mások, bár fennállanak, de elhagyatottak, mert javaikat a kevéssel előbb az eretnekségből kat. hitre áttért földesurak foglalták el. Hasonlóképen áll a dolog bizonyos apáca-birtokokkal ís; apácák azonban már nincsenek, pedig főként ilyen zárdákra lenne szüksége az e. m. nőinek. A jeruzsálemi ispotályosok javait világiak birtokolják. Az említettek­nek s az elődöktől jogtalanul hübérbe adott pki birtokok vissza­szerzésére nincs semmi remény, hacsak a pápa a császárnál nem jár közbe. E. m.-jének szabad parókiáit nehéz számszerint pontosan megmondani, mert a török határon fekvők állapota állandóan hihe­tetlen változásoknak van kitéve; egyeseket lerombolnak, mások újraépülnek, ismét mások az eretnekek kezéből kerülnek vissza. Mégis mindent számba véve több mint kétszáz van, mind r. kat. szertartású, közülük igen soknak annyi a híve, hogy bármelyikük­ből többet lehetne csinálni; ennek meg is kellene történnie, ha lenne elég pap. Papok hiányában közülük néhány állandóan lelkész nélkül van, a lelkek nagy kárával; ezért a pk. kénytelen rajtuk sz. e.-i kanonokokkal, praebendariusokkal és az e. m.-ben levő szerzetesekkel segíteni, a főesperesek évenkinti vizitációjuk alkalmával több helyen maguk kénytelenek a plébános hivatását teljesíteni. A lakosok számán kívül még egy más körülmény is figyelembe veendő: az e, m. egyes részein a hívők házai nem alkotnak egységes falut, hanem annyira szét vannak szórva, „ut aliqua parochia decem vei duodecim miliaria palica in circuitu habeat", úgyhogy sem a hívők nem tudnak egykönnyen a pap­hoz és a templomba menni, sem a plébános nem tudja kellően megismerni nyája szükségleteit, különösen most, amikor az ellen­ség zavarja az e. m.-ét. S minthogy a plébánosok minden vasár­ünnepnap kötelesek a néphez beszédet intézni, kevesen vannak, akik a napi breviáriumot egészen elvégeznék; ennek orvoslására nincs más mód, mint hogy a Szentszék atyai jóságával kizárólag a plébánosokat, s nem a zágrábi e. m.-nek többi papját, oly érte­lemben dispenzálná, hogy a napi pensumot 3 zsoltárra és 3 lec­kére szállítaná le, amint az egész e. m. papsága a pkség alapí­tásától kezdve húsvéttól pünkösd nyolcadáig a papi zsolozsmát a zágrábi breviáriumból végezni szokta. Hosszabb offíciumra nem lennének kötelezve, így u. i. az igen sok munka és az utak nehéz­ségei közepette elvégeznék, amit most — a húsvéti időt kivéve — hosszúsága miatt kevesen végeznek el. Továbbá kéri a pk, hogy Aragónia, Valencia és Murcia papságának adott pápai engedmény mintájára a zágrábi és Magyarország többi csatolt területeinek nagyrészt török uralom alatt álló papsága halottak napján és nyol­cada alatt mindennap 3 misét mondhasson a megholtakért. A zágrábi e. m.-nek a valachoktól elfoglalt része tele van szakadár plébánosokkal, akik a pki joghatóság és a kat. vallás tisztasága ellen sok mindent elkövetnek. „Magna quoque iniuria meae

Next

/
Oldalképek
Tartalom