Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

gyóntat. A teol. kanonok a pki líceumban a morális és pasztorálís, a kateketíka, pedagógiai és ékesszólás tanára. A plébánosoknak mindenütt vannak házassági, keresztelési és halotti anyakönyveik, amelyekben a jelenlegi pk. által 1831ben bevezetett Rituale Romanum szt. a végzett ténykedéseket bevezetik. A házassági anyakönyv 3 példányban készül, mert az 1827-i a törvény szerint

a nemcsak a pki levéltárba, hanem a megfelelő törvényhatóság levéltárába is elküldendő másolat. Ezenkívül minden plébánián van még a megtértek jegyzőkönyve, az Egyházba tért eretnekek föl jegyzésére. Vannak a királyi és az egyházmegyei rendelkezéseknek jegyzőkönyvei, amelyekbe az egyházra vonatkozó törvények és a pk. pasztorális rendelkezései a lelkészek által a saját és utódaik használatára beíratnak. Valamenynyit biztos, lehetőleg tűzmentes helyen tartják. Az egyházmegye parókiáinak legnagyobb része oly lélekszámú, hogy a lelkészi teendőket egy ember a legpontosabban el tudja végezni. Ahol a nép száma, a filiák és a távolság megkívánják, ott egy-két káplán segít a plébánosoknak. Ahol szerzetesház van, szükség esetén ezt is igénybe veszik. Egyébként az e. m.ben a plébániák és a nép számához mérten egyáltalán nincs paphiány; mert ezt a püspök a kispapok felvételénél iparkodik megelőzni. Az egyházmegyi istentiszteletet szabályozó rendelet megkívánja, hogy vasár- és ünnepnapokon a néphez szentbeszédet intézzenek és a beszédek még a nagyobb ünnepeken is inkább kateketikus, mint prédikációs jellegűek legyenek, (a namuri zsinat, 1639. tít. 2. cap 2. szt.), továbbá hogy a hittől az erkölcsi tanítást el ne különítsék, hogy evangélium után anyanyelven kifejtsék az evangéliumot s végül, hogy ahol káplán is van, a plébániai mise prédikációján kívül a reggeli órákban az elfoglaltság miatt később megjelenni nem tudóknak homiletikus beszéd tartassék. E kötelességet részben maguk a plébánosok, részben káplánjaik által teljesítik. Bár a Trid, szt. (XXIV. 4. de réf.) a gyermekeket az egész éven át minden vasár- és ünnepnap kell a hit alapjaira és az Isten s szülők iránti engedelmességre oktatni, mivel azonban a nép télen szegénysége miatt gyermekeit nem tudja megfelelően ruházni, a katekézisek fehérvasárnaptól a szent angyalok vasárnapjáig minden vasár- és ünnepnap délután vannak, A lelkészeknek meg van hagyva, hogy a felnőtteket is vegyék rá az ezen való megjelenésre, továbbá hogy amikor nincs nyilvános keresztény tanítás, akkor a gyermekek kötelesek a parókiára vagy az iskolába elmenni, ahol egyébként is a plébánosnak kir. rendelet folytán hetenként kétszer meg kell jelennie a katekizmus kifejtésére; főként adventi és nagyböjti időben köteles őket a gyónás- és áldozásra előkészíteni, s a filiálís birtokokra és ískolanélküli helyekre is gyakrabban ki kell mennie és ott az ifjúságot és a felnőtteket a 1827:23. tc.