Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

Bálint püspökhatvani lakossal, aki farsangkor fehér női ruhába öltözve hitszónoknak tettette magát atyjának, Huszka Györgynek házában. — Ad primum. Első tanú az említett Kaczor Pál kb. 45 éves, hittel vallja, hogy 8 éves fiának állát fogaival együtt kiszakította és a temetőben eltemette; s mivel a fiú rosszul volt, luth, létére fogadalmat tett, hogyha fia meggyógyul, kat.-sá lesz. Két év alatt új áll nőtt ki fogakkal, a gyermek meggyógyult s ő és felesége kat. lettek. A tanúvallomások összegyűjtője látta a gyermeket, kinek szája mozgott. A második tanú György bíró kb. 48 éves, ugyanazt hittel vallja. Harmadik tanú Szabados György kb. 35 é. u.^azt u. úgy. Negyedik tanú, Pap Márton kb, 50 éves u. a. u, ú. Ötödik tanú : az összes püspökhatvani lakosok u. a. u. ú. E csoda 1672-ben történt. — Ad Secundum. Első tanú Prohusz György, az említett hely első bírája, hittel vallja, hogy Szalatnyay Erzsébetnek a legkisebb fogyatkozása sem volt. Szabados Mátyás temetésén azt mondta egy másik leánynak: En vaknak fogom magam tettetni, te görbítsd meg a szádat és vezess körül engem! Az egyik rövid időn belül megvakult, a másiknak pedig csúnyán elgörbült a szája. Mindkettő él jelenleg. Második tanú: u. azt vallják hittel a pkhatvaní lakosok. Történt: 1670-ben. — Adtertium. Első tanú Dudás Pál, kb. 40 éves, hittel vallja, hogy Huszka Bálint farsangkor felállva a söröshordóra, fehér női ruhába felöltözve hitszónoknak adta ki magát és gyóntatott mondván : gyónjatok nálam, mert süket vagyok; ugyanabban a hónapban elvesztette eszét és süketté lett. Jelenleg is él. Második tanú Richlik András citerás, kb. 30 éves, u. a. u. úgy vallja. Harmadik tanú Dudek György felesége, Tót Erzsébet, kb. 25 é., u. a. u. úgy, hozzáadva hogy egyeseket esketett és temetett is ének és fuvolaszó mellett. Negyedik tanú Rohoszka Gábor kb. 28 é., hittel vallja, hogy az említett Huszka Bálint gyóntatott, temetett, esketett, szenteltvízzel meghintette az embereket, kigúnyolva a szertartásokat, bár ő maga kat. volt. A pkhatvani lakosok mind készek ugyanazt hittel tanúsítani, ha szükséges. Ez a csoda 1674-ben történt. A káptalan leragasztott pecsétjével. Nápoly, 1726. okt. 15. Althann Mihály Frigyes bíboros, váci pk. megbízó levele de Grossis József Ernőd jeruzsálemi lovag számára. Nevezett a mellékelt igazolványok szt, a liminát el is végezte. Nápoly, 1726. okt. 15. Gr. Althann Mihály Frigyes bíboros, püspök jelentése. Az e. m. négy teljes magyar megyére és a kun földekre terjed ki, hosszában 30, szélességében 8, másutt 10 és több magyar mérföldre. Sz. István alapította. Az e, m. összes plébániai és filiális templomainak száma 116, de ezek mindegyikének nincs meg a maga papja, hanem a jövedelmek gyengesége és a hívők szegénysége miatt többnyire kettőt, hármat és többet is csak egy pap lát el