Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

is a legkedvesebb lesz, a bíborosok is legforróbban kívánják. A szerzetesek vizitációjára nézve a bíborosok bíznak benne, hogy ezt törvényes tekintélyre támaszkodva akarja tenni. Törekedjék egész erejével az új szekták elfojtására. Könnyű lesz ellenük neki és a többi pknek a királyhoz fordulni. Referátum, A jövő orsz, gyűlésről szóló résznél megjegyzi: „Si vede, che Monsr, nostro, come pure gli altri di Ungheria, sentono benissímo, quali debbano essere le loro massime: quali quelle sieno délia S, Sede e della S. Congregazione." 1794-ben Rinaldi Ferenc végezte el a liminát, 1794. augusztus 19. Szily János püspök jelentése. A sz. e. nagyobb része ez évben tető alá kerül. A teol. és poen, praebenda mint 1791-ben. Az utolsó jelentés óta egy új helyi káplánság létesült, A parókiák szabályozása és a szerzetesek visszaállítása a király halála és az új koronázás miatt a következő orsz, gyűlésre maradt, A kőszegi árvaház alapja Kelcz Imre prépost és győri kanonok adománya folytán annyira megnövekedett, hogy több mint százan nevelhetők ott. Az e, m, zsinatot nagyon sürgette, de nem tudja, mikor kapja meg rá a hatalmat, A karima mint 1791ben, A növendékeknek évente kétszer, az iskolaév elején és húsvét előtt, 3 napos lelkigyakorlatuk van, alszerpapság előtt 8 napos, beöltözéskor ugyanannyi. A föloszlatott rendek tagjai szétszórtan élnek, de hivatásuknak nem egészen megfelelően, sőt magukra hagyva erre nem is képesek. A pk. oldala mellett tényleges kanonok van, a teol. tanárok közül csak egy plébános. Az e, m. falusi népe, sőt a városinak is középső és alsó osztálya eléggé vallásos. De a nemesebb származásúak között, akik magukat jobban fölvilágosultaknak képzelik, nem csekély fogyatkozást tapasztal. A pk. egész erejével azon fáradozik, hogy a népből a francia elvek teljesen kiirtassanak, illetve befogadást ne nyerjenek. Bízik a Gondviselésben és a királyban, kéri a bíborosoknak és elsősorban pápának nála való közbenjárását a papság és vallás érdekében. Eddig az e. m.ben évente jóval többen voltak az áttérők, mint a hitehagyottak. Referátum. 1795. febr. 26. Amíg a praebendákat fölállítja, addig megadhatná a poenit, felhatalmazást egy kanonoknak ; gondoskodjék, hogy valamely alkalmas férfiú a szem,-ban a Szentírást és az erkölcstant előadja. Nagyobb mértékben buzdítható lenne a pk, hogy a kanonokokat az összes kánoni hórák éneklésére rávegye. Ha kevesen vannak, a káplánok segíthetnének nekik; főként pedig ünnepeken, amikor a klerikusok is megjelennek, akiknek a Trid, szt. meg kell tanulniok a gregorián éneket. (XXIII. 18, de ref.) Az uralkodónál való közbenjárást a nuncius útján lehetne eszközölni. Felelet. 1795, márc. 30. Dicséri a pköt s a még hátralévő