Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

látogatta a plébánosokat. Egyébként esperesek által. E, m.-i zsinatot nem tartott, de reméli az új uralkodótól az engedély megnyerését. Még mindig nem tudta az egész karimát meghonosítani az előbbiekben ismertetett okok miatt. Papnak csak olyant fogad el, aki a szem, életre s az annak idején gyakorlandó lelkészi hivatásra magát elszánja, A beöltözés előtt 8 napos lelkigyakorlat van, a klerikusok évenkint 3 napos lelkigyakorlatot tartanak, az alszerpapság előtt vizsga és szintén 3 napos szentgyakorlat van. Évente négyszer erkölcs- és szertartástani eseteket ad föl papjainak megoldásra. Kerületi korona évente egyszer van, ezen néha a pk, is megjelenik, a kanonokok pedig gyakrabban, A II, József-féle föloszlatás óta a szerzetesi fegyelem nagyon aláhanyatlott. Egyesek a nagyobb szabadsággal visszaélnek ; a pk, iparkodik őket a hivatásban megtartani, ezért a következő hónapokban meg fogja őket látogatni, A szombathelyi domonkosok 1788-ban a vasvári rezidenciába mentek át, de a mult évben visszatértek. II, Lipótnak az Egyház érdekében véghezvitt legnagyobb tettének a szemináriumok visszaállítását tartja a pk, ami a mult évben következett be. Amely szem.-nak a javadalmazása nem volt elég, a tanárok fizetésére a vallásalaptól kapott megfelelő összeget. A pk. a tanárokat a világi papságból választotta, mégpedig tényleges plébánosokat is, mert a teol, tanszék kedvéért senki sem akarta elhagyni az állandó javadalmat. Mivel a pk, kanonokjai közül senkit sem akart oldala mellé venni, kénytelen volt egy tényleges plébánost házába fogadni, plébániájára adminisztrátort állítván, A szem.-ra vonatkozó fontosabb dolgokat a káptalan beleegyezésével, a kisebbeket a rektorral rendezi el. Szomorúan meg kell vallania, hogy a katolikusok közül sokan, különösen a nemesekből, a hitben, erényben és jámborságban túlságosan lanyhák, sőt csaknem közömbösek és szinte vallástalanok. Ennek okai a gondolat- és írás-szabadság, a Magyarországon is erősbödő szabadkőművesség. Ezt főként az orsz, gyűlésen márciusban tapasztalták az egyháziak kat. részről, ezért kaptak a luth, és kálv. akkora szabadságot, A pknek és klérusnak akkor nem maradt más hátra, mint tiltakozni; vigasztaló dolog, hogy nem kevesen a világiak, mágnások és nemesek közül is együtt éreztek, A pk, jobban fél a vallásnélküliektől, mint a protestánsoktól. Fő törekvése, hogy e felekezetet klérusától távoltartsa s ne hagyjon közülük senkit sem semmiféle módon megfertőzni, ami némely egyházmegyéről fájdalommal jutott tudomására. Segítségül a pápa közbelépését kéri az őszintén vallásos uralkodónál. Végül a Szentszék iránti hűségét fejezi ki. Felelet. 1792. aug. 30. Dicséri nehéz időkben kifejtett munkája miatt a pköt. A parókiákra vonatkozólag a jövő orsz, gyűlésen erős tevékenységre buzdítja. A kanonokok stb, körüli nehézségekkel járó dolgok megvalósítását, amely az e. m.-nek és neki