Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

ban. A rendetlenségek megelőzésére szolgáljon az elnöklő prefektus és a jegyző. Vigyázzon a népre, hogy az eretnekekkel való gyakori érintkezés kárára ne váljék; ezért gondoskodjék tanult és okos misszionárusokról, akik nemcsak a katolikusokat erősítik meg, hanem az eretnekeket is megvilágítják. Buzdítja, hogy a jövőben is tartson ki, nem helyeselvén sem tettekkel, sem szavakkal a világi hatóság bármely törvényét, amely ellenkezik az apostoli rendelkezésekkel. 1785-ben a püspök Pinto Poloni Bertalant és Ferenc nevű fiát bízza meg a limina elvégzésével. [A pk. levele Szhely, 1785. aug. 20.] Szombathely, 1785. augusztus 20. Szily János püspök jelentése.

0 A pki palota már kész, benne lakik. Most a sz. e. bővítése és díszítése a gondja. Bár a Kongregáció az 1785. szept. 16-i feleletben a teol. és poen. praebenda felállítását sürgette, a pk. eddig törekvése ellenére sem tudta ezt megtenni a kanonokok csekély száma miatt, továbbá mivel klerikusait nem tarthatja szemináriumában, s minthogy manapság nehéz a pknek újítást behozni. A rezidenciát megtartotta s a jövőben is törekedni fog reá. Ha valaha, most szükséges, hogy a pk. állandóan őrködjék nyájára. A négy év előtt befejezett vizitáció óta nem látogatott, de esperesei által ezt minden évben elvégezteti s róla jelentést kíván. Ordinált, valahányszor a szükség kívánta és Őfelsége megengedte. Székhelyén és másutt is bérmált, E, m, zsinatot a közállapotok miatt nem tarthatott és tartományin sem jelenhetett meg, bár elismeri s nagyok és kicsinyek előtt egyaránt hangoztatta mindkettőnek hasznos voltát. A Kongregáció feleletének megfelelően gyakrabban törekedett a kanonokokat az egész officiumnak, ha nem pszallálva, legalább recitálva való elvégzésére rávenni, de nem tudta őket meggyőzni. Mentegették magukat, hogy csak hatan vannak, néhányan gyakran betegek, másokat a kanonoksággal magyar törvények és szokás szt. együttjáró kötelesség szólít el s így gyakran alig egykettő tud résztvenni a konventmisén és a vesperáson. A szigorúbb eszközökkel való föllépést manapság nem látja hasznosnak, hogy a világi hatósághoz ne forduljanak s így nagyobb botrány és lelki kár származzék belőle, mint haszon. Egyébként a kanonokok teljesítik kötelességüket s idegen dolgokba nem avatkoznak be. Világi foglalatoskodásaik, a hiteleshelyi ügyek s a nyilvános dolgok megbeszélése pedig egyenesen használnak a papi tekintélynek és a kat. vallásnak. Az erkölcstani feladatokat nemcsak írásban oldják meg a papok, hanem a római feleletnek megfelelően évente egyszer kerületi gyűlést is tartanak, 6 Egyes részeket közöl belőle Géfin i. m. I. 67—68.