Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

a ferencesek; a karlovici, szemlini [Zimony], mitrovici, szottí, kamenici és szalankameni, amelyeket plébánosok vezetnek. A karlovici, szemlini és mitrovici plébánosok káplánjai világi papok, Őfelsége által alapítva. A szemlini plébános a pk. vikáriusa, kiváló jámborságú és tudású ember. Az említett helységekhez járul még két falu, Herkofze és Nikinze a Száva mellett, amelyekben az ú. n. klementínusok laknak (kat. nép, 1738-ban Szerbiából önként költözött Szerémbe, „lingua utens Albanica seu pirotica"), ferences misszionáriusok gondozzák őket lelkileg, akik ismerik nyelvüket, s kiket a Propaganda küldött ide. Az említett plébániák közül egyesek, elsősorban az alulírt pk. buzgólkodása folytán, jelentősen jobb állapotba kerültek. Mint pl. Karlovicon, ahol a plébános a templomtól messze, bérelt házban lakott, 5 éve már sajátja van a templom mellett; ennek építésére a pk. 1050 frtot adott abból a célból, hogy a rác szakadárok eme főhelyén a kat. plébános ne legyen egészen megvetett. Két éve, hogy a kameníci parókia, amelynek csak kicsiny és roskadozó kápolnája volt, egészen új templomhoz jutott. Ennek csaknem 3 órányira van egy filiája, Cserevícz. Az itt lakó hívek lelki vigasztalása érdekében a pk. vasár- és ünnepnapokon igen gyakran személyesen kimegy a székhelyétől 1 órányira fekvő Kamenicre misézni és prédikálni, hogy viszont a plébános ama filiába mehessen. Utóbbinak van oratóriuma, amelyet a szükséges fölszereléssel a pk. látott el. A szalankamenti parókia, amely előbb Karlovic filiája volt, négy éve saját lelkészt kapott s legújabban az előbbi, teljesen összedőlt oratorium helyébe újat, a király és pk. költségén. Utóbbi több mint 800 frtot adott. Pétervárad külvárosán kívül Havasboldogasszony tiszteletére templom áll, amelynek a városi plébániát adminisztráló jezsuiták viselik gondját, E helyen előbb csak kis kápolna állott, néhány éve kegyes hagyatékból templommá bővíttetett. Pétervárad külvárosában a pk. egy-két éve, miután jótevőket szerzett, új templom építését kezdette meg Sz. Rókus tiszteletére abból a célból, hogy ez idővel pl. templommá legyen, a várostól kissé távolabb lakó illír nép kényelmére. Már a tető is áll, de anyagi eszközök hiányában „még nem volt befejezhető. Szemlinben a kórházban néhány éve Őfelsége költségén, kit a pk. kért meg, kápolna épült, amelynek külön káplánja van a helyi plébános irányítása alatt; ő lelki gondozásban részesíti a vizsgálat végzése miatt ott tartózkodó katolikusokat, valamint a Törökországból ezekre a részekre gyakran átkelőket. A legtöbb említett pl. templomot, amelyek nagyon szegények s a vasár- és ünnepnapi perselypénzen kívül semmijük sincs, néhány éve a pk. kérésére a királynő eléggé jól fölszerelte. A kat. nép kénytelen a görög szakadárok között élni, akik csaknem az egész Szerémséget betöltik s kiknek Karlovicon metropolitájuk van. Mindenütt tehetősebbek a katolikusoknál. Ebből könnyű elgondolni, hogy a Szerémségben a katolicizmus milyen szűk határok közé van szorítva. Ami mégínkább kitűnik abból, hogy a szerémi pknek nincs sz. e.-a, kanonokja, társas-