Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

stb. nézve nincsenek okmányok. A szegények száma nincs meghatározva, annyit tart el, amennyire a jövedelem elégséges. Van két szőlője, a városban egy — 25 házas zsellértől lakott — utcája, ezek mindegyike évi 1 r. irtot fizet és a szőlőben 18 napi kézimunkára köteles. Övé a plébános javadalmához tartozó malom jövedelmének fele, a malom és töltések fönntartásának kötelezettségével. Ezenkívül még 4.000 r. frt tőkéje van, kamatra kihelyezve. A plébános kezeli. Jelenleg négy nő él benne, mindegyik havonta egy pozsonyi mérő lisztet és 30 garast kap, valamint a közös tűzhelyhez szükséges fát. A nap meghatározott óráiban az alapítókért és jótevőkért imádkozniok kell. 2.) Xenodochium Boni Pastoris Szigethiense. A mellette fekvő kápolnától kapta a nevét. Máramarosszígeten kb, 1780-ban épült e sz, h., a kápolna néhány évvel később, mindkettő Sztojka Zsigmond akkori erdélyi pk, költségén,

4 Az alapítványi összeget az erdélyi káptalan kezelésére bízta. Három vagy több személy részesül benne. A helyi plébános kezeli. 3.) Xenodochium Nagy-Bánye

rise. 1408-ban alapította Omechin János nemes, csak katolikusok számára, neki adva GiródTótfalut és egy malmot. Idő multán a helvét hitvallású város csaknem kizárólag protestáns emberekre fordította. 1692. márc. 8-án kelt alapítólevelével Lipót a birtokot és összes tartozékait a minoritáknak adományozta, a szegények eltartásának kötelezettségével; 1716. dec. 1-í dekrétumával Károly ezt megerősítette, A 6 személy mindegyike hetenként 12 krajcárt, kenyeret, sót, fát stb, kap, 4.) Hospitale Magno Karoliense. A Gr. Károlyi-család alapította a mult században, 12 míndkétnemű személy számára, elsősorban a család szolgáinak és konvenciósainak, akár latin, akár gör. katolikusok. A felügyelet joga a család világi tisztjéé, egyháziaknak nincs reá semmiféle joguk. Két kis szobája és egy kápolnája van, A szegények a családért imádkozni kötelesek. Referátum. 1820. Mr, Costagutitól Az alapítólevélről megemlíti, hogy a pápa még csak elő sem fordul benne, majd a főkegyúri jogra hivatkozó kifejezéseket idéz belőle. A szentjobbi apátság adománylevele szintén nem említi a pápát, ebből a következő kifejezéseket emeli ki: eligímus, nomínamus, damus, conferimus, A pknek adott kánoni institúció, bármilyenek is e diplomák kifejezései, hallgatag, ha nem kifejezett jóváhagyása ez egyházmegye kiszakításának az egriből s föltételezi, hogy a pápa és császár között erre és a szentjobbi apátság adományozására nézve megegyezés jött létre. A felhozott érvekre való tekintettel a pknek meg kell engedni a négy év alatt történő vizitációt, de személyesen tegye. Legnagyobb elismerést érdemel a szem. érdekében való buzgólkodása ; a Kongregáció nem kételkedik, hogy a pknek 4 Az alapításnak előbb kellett megtörténnie, mert csak 1759-ig volt erdélyi pk, 1770-ben pedig meghalt.