Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

sok konventjét, amelyet a többi szerzetesházhoz hasonlóan feloszlattak, a mult évben a várostól letelepített irgalmasok lakják, s a mellette levő templomot a nép állandóan látogatja. A szegényházak a világi elöljáróság joghatósága alá vannak helyezve. — A főpapi ténykedéseket és a vizitációt ezentúl a segédpüspök által fogja végeztetni. Az e. m. lelki vezetésében a hanyagságot nem tűri és nem is fogja. Hat szerzetes-konvent van az e. m.-ben. A tagok kis számához mérten fogadalmaik szerint példásan élnek és Isten dicsőségét a lelkek üdvével előmozdítják. Az e. m. népe buzgó az istentiszteleten és a szentbeszéden való részvételben, valamint a szentségek vételében. Isten irgalmából további haladásra van remény. Keltezés mint fent. A jelentéssel egyező aláírás. Felelet. 1798. júl, 30. A jelentésből ragyogóan tűnik elő apk. erénye. Mérhetetlen az öröm az akat. és zsidók megtérésén, „Iam vero perge, Illme Dne, cursum tenere, quem mirifíca constantia ad praesentem diem perfecisti." 1808,1809, 1814, 1816, 1818, 1819, 1820, 1822, 1823 években a pk. a liminára és a jelentésre haladékot kér és kap. Szatmári Püspökség. 1805- és 1806-ban a pk. mindkét kötelezettségére halasztást kért; 1808-ban csak a jelentésre, a liminát Sala Domonkos végezte el; 1814-ben mint 1808-ban. Szatmár, 1816. október 20. Klobusiczky Péter püspök jelentése. Azt írja, hogy az első jelentést 1810-ben küldte el, de ezt sem a szatmári, sem más pkségek iratai között nem találtuk fel. Elején az 1804-i alapításról beszél. E szt. a pk. és káptalan Szatmárnémetiben székel s a pkség 5 megyére terjed: Szatmár-, Ugocsa-, Ungvár-, Bereg- és Máramarosra. Az új pkség birtokai a következők: Tisza-Nána, Kömlő, Kisköre, Sarud, TiszaHalász Hevesmegyében; Zsérc Borsodmegyében, Magyarod és Hidvég ; ezek előbb az egri pkséghez tartoztak, továbbá az egri pkség tizedei Bereg és Máramarosmegyékben. Ezek Őfelsége alapítólevelében foglaltatnak (1804. márc. 23.), amelyben tisztán megvan, hogy 1.) IV. Bélától 1261-ben az egri pkségnek adott alapítólevélben említett, a negyedik király fiúgyermek nevelésére vo-