Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

székesegyház, amelyben e két fontos hivatás pontosabb körvonalozáshoz ne jutna. A hazai megoldást azonban mindvégig két vonás jellemzi: egyrészt a trienti zsinattól hangsúlyozott külön javadalom alig egy-két püspökségben van összekapcsolva e tisztségek ellátásával : a püspök egyszerűen megbízza az egyik kanonokot, a nélkül hogy a prebendához lenne kötve a feladat; másrészt nem egy esetben — elsősorban a penitenciárius szerepét — a káptalan kebelén kívül álló pap látja el. Erdély ama kevés egyházmegye egyike, amelyben a teológusnak külön javadalma volt, Sztoyka Zsigmond püspök állította föl 1754-ben. De a gyóntatónak már itt sem volt, s amennyire figyelemmel kísérhető, később sem lett, Batthyány Ignác jelentése szerint penitenciárius prebenda nincs, s felállítására nem is lát módot, legfeljebb a meglevő stallumok valamelyikéhez lehet csatolni. De azért a gyóntató tisztének ellátásáról megbízás útján gondoskodott. Utódai alatt sem valósult meg a gyóntatói javadalom: Mártonfi József püspök saját költségén a gyulafehérvári plébánossal gyakoroltatta, Rudnay alatt szintén a plébános töltötte be egyszerű kanonoki javadalommal és parókia! jövedelemmel rendelkezvén. A teológus-prebenda elnyerője azonban nem gyakorolta személyesen hivatását, hanem sajátjából fizetett helyettes tanár által. — Az egri káptalanban a teológus-javadalmat Barkóczy Ferenc gr. állította fel 1754-ben.

1 A győri püspökök sem siettek a két javadalom felállításával: Zichy Ferenc gr, 1757-i jelentése mondja, hogy sem az emberek emlékezetében, sem a régi írásokban nincs nyoma annak, hogy akár a székesegyházban, akár a vasvári társaskáptalanban e két prebenda valaha is meglett volna, Rövidesen ezután a püspök mégis hozzáfogott a megvalósításhoz, s a teológus kötelezettségét egy üresedésben levő kanonoksághoz csatolta, bár teljesen az előírásoknak megfelelően megszervezni nem tudta; utóbb a penitenciárius-javadalmat is kijelölte, A megindult fejlődés azonban nemsokára megakadt, és Zichy püspök a káptalan tanácsára elállt a teológus-javadalom végleges és formaszerinti meghonosításától. Az akadályt a magyarországi klérus rendszerében nevezi meg, Magyarországon u. í, felszentelése után mindenki a lelkipásztorkodásban nyer elhelyezést, s így a jövendő tanári hivatásra nem tud előkészülni. Ha idő multán kanonoksághoz jut, akkor vagy kora, betegeskedése, vagy pedig a káptalanoknak az ország törvényei szerinti egyházi és világi tevékenysége annyira lefoglalják, hogy a tanári tisztet a szemináriumban nem töltheti be. Egyébként is nehéz lenne a tanári utánpótlásról gondoskodni. A penítenciáríusnál Győrött szintén fennakadás állott elő, mert káptalani jószágkormányzóvá lett, s ezért nem tudta tovább gyakorolni hivatását. A jelentésről készített római referátum nyiltan megmondja, — s ez találó a magyar egyháziak felfogására — hogy sem a győri püspöknek, sem a kanonokoknak i Zágráb 1634, Erdély 1788, 1803, 1819. L. a 330, 102, 128, 130. 1. — Bozsik, Az egri papnevelés története a XVIII. sz. Eger, 1910. 103—104.