Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

kormányzó után; hogy végrendelkezési joga, amelyet a magyar pkök a kincstártól évi jövedelmük í/B részével váltanak meg, nincs egyáltalán határok közé szorítva; a káptalan tagjait a 3 columna kivételével ő nevezi ki. A nagyprépost a Szentszék és király engedelméből pki süveget és ruhát viselhet. A pknek székhelyén kívül Kolozsvárott is van palotája, ahol a Kir. Kormányzóság ügyeiben főként télen tartózkodik. A káptalan jelenleg 10 kanonokból áll: nagyprépost, olvasó, éneklő, őrkanonok-, sz. e.-i főesperes- és 5 mesterkanonokból; közülük az egyik a Kir. Kormányzóságnál az egyházpolitikai és tudományos ügyek előadója s egyúttal teol. kanonok, a másik a szem. rektora s a könyvtár és csillagvizsgáló igazgatója, egy harmadik a kir. gimn. prefektusa s a világi ifjúság szemináriumának régense, egy negyedik poenítentíarius, a népiskola igazgatója és gyulafehérvári plébános. Ezek ellátásukat részint a királytól kiutalt stipendiumokból, részint alapítványi misék hozamából, főként pedig a birtokok jövedelméből nyerik; a pknek adandó számadás mellett, nem ugyan fényes, de tisztességes ellátásban részesülnek, fokozatos sorrendben. Az említett 9 kanonokhoz tizediknek járul Kolozsvár plébánosa, a hiteleshelyí íratok megőrzése miatt örökre egyesítve a káptalannal; a kanonoki javadalmazást plébánosi jövedelmei pótolják. A távollevő teol. kanonokot alkalmas tanár helyettesíti. A poenit. tisztjét egyszerű kanonoki javadalom és bizonyos plébánosi jövedelmek mellett a gyulafehérvári plébános látja el. A kanonokok, a teol. tanárok és a pki udvar alkotják a pk. senatusát, amelynek még néhány tiszteletbeli tagja is van, a nevelésben és lelkipásztorkodásban érdemeket szerzett papok közül. Az eretnekségek elterjedése folytán a társasegyházak megszűntek, a parókiák száma is csodálatos módon csökkent s Gyergyó, Csík, Kászon, Kézdi és Orbai székely székekre szorult vissza ; utóbbiak lakói János király seregét, amely az új hit hirdetőinek útját készítette elő, határaikról fegyveresen elűzték 2

1 s a győzelem után a ferencesek csíksomlyói templomában hálát adtak Istennek. Ennek emlékére pünkösd szombatján ama részek megszámlálhatatlan népe megy e templomba, minden évben nyilvános hitvallást téve; eddig magukat minden eretnek fertőzéstől megőrizték. Idő multán a kat. hit lassankint a szomszédos székely, sőt szász székekre és a magyar megyékre is elterjedt, úgyhogy a katolikusok száma 150.000-re emelkedett, a lelkésszel ellátott pl. templomok száma pedig több nyilvános és magánkápolnán kívül 198; a szükséges fölszereléssel mind el van látva s részben kir. és községi kegyuraság, részben a vallásalap és magánadományok tartják fenn őket. Egy magyar e. m.-nek sincs annyi szerzetese, mint az erdélyinek, amelyben 35 szerzetesház van. Közülük 2 piarista, 22 a 2

1 János Zsigmond fejedelem seregéről van szó, amely az unitárius vallás érdekében szállt síkra. Névtár 1882. 70—71.