Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

főesperes vizitálási jogára nézve figyelmeztetni kell a pköt, hogy ezt függésben és delegált módjára végezze, hogy idő multán a pk. tekintélyét ne bitorolja, amint más századokban megtörtént. Az e. m.-i zsinatra vonatkozó erőfeszítéseit a Kongregáció tetszés­sel fogadta, a maga részéről kíséreljen meg továbbra is minden eszközt. [Más írással:] De mindig az Egyház és pkség tekintélyé­nek megóvásával; jelen körülmények között nagyobb bölcseség­nek látszik minden ünnepélyesen összehívott zsinattól tartózkod­ni, hogy az Egyház tekintélye kétessé, sőt szolgaivá ne váljék. Pótlásul inkább látogassa vagy látogattassa szorgalmasan egy vagy két évenkint az e. m.-ét. A papokat és más egyháziakat hivassa maga elé megjavítás végett. A pk. eljárása a házassági felmenté­seknél kívánt biztosítékokra nézve helyes. A császár 3 említett rendelkezése különösképen romboló az egyházi tekintélyre; jól megfontolandó, vájjon hallgatni kell-e erről, vagy pedig a pápa által válaszolni, mivel az ausztriai államokban közös rendszerből folynak s így valamennyi válasszal összefüggnek. Az eretnekekkel szemben való hathatós viselkedésre kiadott rendelkezések és buzgalom dicséretet érdemelnek, a pk. valóban apostoli. A kórus­osztalékra szolgáló részt különítse el a többitől, mert ez a leg­hathatósabb sarkaló. A poenit. praebenda ügyében helyeselni lehet a pk. vélekedését és szorgalmazni a végrehajtást, ha új javadalom nem állítható fel. [Más írással:] A zsinat [Trid.] azt mondja: praebendam primo vacatur am, ezért a pápa engedélye szükséges. Jó lesz megmondani, hacsak a főesperes nem kir. vagy laikus kegyuraságú, a Kongregáció gyakran megengedte, hogy a káptalan fizessen egy gyóntatót. Helyesli a pk. eljárását a plébánosok vasár- és ünnepnapi applicatiójára nézve, föltételezve, hogy nincs XIV. Benedek Cum semper bullája által kivett esetről szó. A papi gyűlések megtartására ajánlani lehet a Conc. Rom.­tól megállapított legjobb módszert, A pk. kényszerítheti a meg­jelenésre a világi és szerzetes plébánosokat egyaránt. A szerzetes gyóntatok számára elégséges, ha a házaikban tartott konferenciá­kon vesznek részt. A szerzetesek mind a klauzurán belül éljenek, a piaristák is. A ferencesek bolgár tartománya ügyében a prefek­tus vagy a titkár beszélhetne Őszentségével. A temetésekre vonat­kozó rendelkezés a Tridentinum fegyelmével s a Concilii és Ritus Kongregációk rendelkezéseivel ellenkezőnek látszik, mert a plébá­nos nem követelheti meg, hogy ő végezze a temetést a pl. templom­ból, sem stólával nem léphet be a szerzetesek templomába, A holttestnek egyik templomból a másikba való átvitele, a temetés kettőzése kellemetlen az örökösöknek, amit a jelen körülmények és az uralkodók újításai között nem jó megkezdeni, A búcsúk ügyében az ágens az Indulg, Kongregációhoz forduljon. Az apá­cák utánpótlására buzdítja a pköt; az Úristen neheztelésére és más lelki büntetésekre hivatkozva vezesse őket vissza a helyes útra, hogy újoncnőket vegyenek föl s a pk, személyesen is legyen segítségükre. Kíséreljen meg a pk. minden eszközt, hogy Schröckh

Next

/
Oldalképek
Tartalom