Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

részt újakat is hoz. Kéri, hogy Őszentsége jelentse ki, hogy a pk. a káptalan birtokait nyugodt lelkiismerettel bírhatja mindaddig, amíg a pknek és a káptalannak hatalma lesz az elidegenítettek visszaszerzésére. A Szentszék ilynemű engedélyére több példa van, Az érvek emellett súlyosak és nagy jelentőségűek: 1.) a káptalan joga nem olyan világos, hogy minden ingadozás nélkül el lehetne ismerni, mert egyes helyeken együtt voltak a birtokok, s az adományozók között különféle ellentétek támadtak és megállapodások, foglalások ; a pknek pedig alig néhány régi oklevél van a kezében s így joga kétségben marad, 2.) A birtoknak visszaadása, mégha minden egész világos is lenne, erkölcsileg lehetetlen; mert ellentétes törvények jöttek létre, amelyeket főként manapság senkisem vethet alá vizsgálatnak. 3.) A kérdést veszélyes most feszegetni, amikor nyugtalan emberek az erősen és biztosan álló dolgokat is iparkodnak szétmorzsolni. Ezért a kat. vallás java kívánja ezt az engedélyt, amilyent magáncsaládoknak is adtak. — A pk. kéri a körösbányai plébániának filiáíval együtt az erdélyi e. m.-be való bekebelezését, mert ezt óhajtja Őfelsége, a pk. és káptalan beleegyezett, s így könnyebb a lelkek gondozása. — Kéri, hogy a teológus, mester és skolasztikus kanonokoknak tanítási, illetve 200 frt fizetésének alapítási terhe mindaddig szüneteljen, amíg a pki szem, újra megkezdi működését. Az ok: az alapító szándéka és a dolog lehetetlensége. Mert az alapító szándéka az volt, hogy a kispapok a pk. szeme előtt nevelkedjenek, s hogy az e. m.-i papság a tanári székeket elfoglalva a tudományban előrehaladjon, Ez nem éri el célját, ha a kanonok a 200 frtot más tanárnak fizeti. Továbbá lehetetlen, hogy a 3 kanonok a pesti ált, szem.-ban tanítson, s így a káptalantól állandóan távol legyen. Igaz, hogy az egyik alapító, Sztojka pk, úgy rendelkezett, hogy ha a kanonok nem tanít, az alapítvány az egeregyházmegyebeli szigeti szegényháznak jusson. De ez a kikötés az előbb említett vélemény szt. értendő. — Kéri, hogy a pápa a hit ajándékáért való imádság intézményét örök búcsúval lássa el. — A sz. e. számára az Ereklyék és Búcsúk Kongregációjától kiválónak tartott ereklyéket kér, amelyekről aztán officium mondható, mert ez az országrész szent ereklyéktől teljesen üres. — Kéri, hogy a pápa a kórus végzése alól a kanonokoknak a 3 téli hónapra adott vakációt erősítse meg, — Miseterhek csökkentését is kéri. Egyes plébánosok u, í, egykor igen csekély alamizsnáért elővigyázatlanul örökös miseterheket vállaltak ; ezeket a hagyaték soványsága miatt kéri csökkenteni. Más papok a túlságosan megnőtt szám és csökkent jövedelem miatt kérnek redukciót, ismét mások számára az énekes misék csendesekké lennének változtatandók. Mivel ezekkel kapcsolatban a rendes joghatóságot meghaladó esetek merülnek fel, a pk, a XIII. Benedek alatt tartott Római Zsinat szabálya szt. átruházott joghatóságot kér. [Megengedve a Concilii részéről az 1788 nov, 26-i emlékirat által; oldalt odaírva,] — Feleletet kér a jelentésben kifejtett ferencrendi pénzkezelésre és a keresztúti