Püspöki jelentések a Magyar Szent Korona Országainak Egyházmegyéiről 1600–1850

pökök egymásután törekszenek a már régóta elhanyagolt kötelességek szorgalmazására, s annyi eredményt a legtöbb helyen el is érnek, hogy a kanonokok a zsolozsmának legalább egy részét közösen végzik; a törvénynek megfelelő teljes kórus csak kevés helyen valósul meg. A győri kanonokok kötelesek a vesperáson és completoriumon résztvenni, a többit néhány énekes végzi egy káplán vezetésével. A jelentés maga is megvallja, hogy még így sem látogatják elég szorgalmasan a kórust, 1764-ben Zichy Ferenc gr. megyéspüspök új kórusrendet állapított meg. E szerint az egész zsolozsmát recitálják, nagyobb ünnepeken tono sollemniori, a vesperást és completoriumot régi szokás szerint mindig ünnepélyesen éneklik. Pécsett Esterházy Pál gr. püspök a székesegyház vizitációja alkalmával a zsolozsma-fegyelmet a lehetőség szerint jobb állapotba hozta: a karimát a kanonokok és néhány világi énekes mindennap elmondják, nagyobb ünnepeken éneklik, s ilyenkor a püspök is megjelenik. A váci kanonokok közül 1761ben a kóruson még csak a hetes kanonok vett részt, 1785-ben azonban már azt jelenti Migazzi, hogy elrendelte az összes kanonokok megjelenését, s ezt mind állandóan teljesítik is.

1 A szepesi káptalannak nem voltak a kórustartásra vonatkozó törvényei; az első szepesi püspök, Salbeck Károly akként találta a karimát, hogy egy káplán és négy világi énekes végezte. A kanonokok közül a hetesen kívül csak kevesen jelentek meg, esetleg egy sem; a jövedelemben mind egyenlően részesültek, osztalék nem volt. A püspöknek nem tetszett ez az állapot, szeretett volna is segíteni rajta, de jelentésében nyiltan megvallja, hogy a megvalósításnak akadályai lesznek. Mert más magyarországi káptalan sem teszi meg — íme az egykorú tanú vallomása 1780-ból! — s így a szepesi kanonokokra nagyobb teher nehezednék, mert sem az ország szokásai, sem a káptalan statutumai nem kívánják meg a napi osztalékot. A jövedelem csökkenése is nehézség. Salbeck indítványt is tett: szerinte leginkább megfelelne az országnak, ha az osztalék elejtésével a hetes kanonok a felfogadott káptalani miniszterekkel együtt jelen lenne az egész officiumon, a többi kanonok pedig csak a konventmise előtt és után végzendő részeken, nagyobb ünnepeken az egészen. A Kongregáció válasza nem fogadta el a püspök érvelését, a távollevők részesedését rossz szokásnak mondja, s az így megszerzett jövedelmekre a Szentszéktől utólagos engedély kérését látja szükségesnek. A helyzet azonban a régi maradt, bár az 1793-as római válasz újra hangsúlyozta a személyes megjelenést. Sőt még a Conciliinek 1796. júl, 30-i külön leirata után sem javult sokat, mert a kanonokok valamennyien még ennek ellenére sem jelentek meg mind a karimán,

2 Az újonnan felállított szombathelyi egyházmegye káp1 Győr, 1730, 1766; Pécs 1784, 1789; Vác 1761, 1785. L. a 138—39, 14849, 181, 184, 262, 267, 270. 1. a Szepes 1780, a felelet reá 1782-ből, referátum 1793-ból és az 1801-es jelentés. L. a 209—10, 215, 219, 220. 1.