Adatok a főiskola történetéhez az 1917/18–1940/41-i tanévben

Pongrác korai halála 1919 legelején. Történelmet adott elö húsz éven át a tanárképzőn, de ezenkívül széleskörű irodalmi munkás­sága is rendkívül értékes. Dr. Erdélyi László mellett oroszlánrésze volt a nagy rendtörténet megírásában és szerkesztésében. A Magyar Tud. Akadémia levelezőtagsággal tisztelte meg. Poor Szilveszter (1893—1926) 1924-től 1926-ig nem egészen két évig volt tagja a tanári karnak, érdemes működésének súlypontja a gyakorlógimnázium területére esett, hol latin és görög nyelvet tanított. Alighogy 1926 július 31-én megvált iskolájától, pár hónap múlva áldozatául esett a már évek óta reá leselkedő betegségnek. Palatin Gergellyel (1851.—1927) a főiskola szénior tanárja köl­tözött el. A természettant tanította 45 esztendeig (1881—1893 ; 1894—1927). A rendi hagyomány képviselője volt közöttünk. Ez tudományos működésén is ki-kiverődött. Híven ápolta a nagy Jedlik emlékét és egyben-másban munkássága is az ő hagyatékához kapcsolódott. Egyebek között nagyban tökéletesítette Jedlik híres osztógépét. Szakjának főleg kísérleti része vonzotta, amit nagy gyakorlatiassága is elősegített. Legjobban szertárában érezte magát, melyet nagy szeretettel gazdagított. Az ősi magyar liturgiának és a magyar középkor klasszikus vonatkozásainak kutatásában úttörőként indult meg Zalán Meny­hért. A hazai tudományos világban sok jogos reményt keltettek első tanulmányai, melyekben nagyarányú fejlődés körvonalai kezdtek kibontakozni. Pár nap alatt, férfikorának delén, 36 éves korában, alkotó erejének és kedvének teljességében lett tragikus hirtelenséggel rárohanó betegségének áldozata 1928-ban. Csak hat évig dolgozhatott a főiskolán. Dr. Mázy Engelbert az első rendi főigazgató volt (1924—27). E minőségben nagy részt vállalt tanárjelöltjeink gyakorlati kikép­zésének megszervezésében, sőt egy évig — mint már említettük — még a pannonhalmi gyakorlógimnáziumot is vezette. Pedagógiai irodalmunknak legtekintélyesebb művelői közé tartozott. Elméleti tudásával évtizedek gyakorlata társult, amelyet tíz éves főiskolai működés után kőszegi gimnáziumi igazgatósága (1899—1907) és ezt követőleg a kassai, illetőleg miskolci tankerület vezetése közben 1924-ig szerzett. Tudományos felkészültsége, akaratereje és hitvalló meggyőződése hathatósan érvényesült a Kat. Középiskolai Tanár­egyesület megszervezésénél is, melynek ő volt első elnöke. Mint tihanyi apát halt meg 1938-ban 67 éves korában. Molnár Bertalan 1935-ben halt meg élete 58. évében. Nyolc

Next

/
Oldalképek
Tartalom