Adatok a főiskola történetéhez az 1917/18–1940/41-i tanévben

A vázolt fejlődési folyamat új tanszékek felállítását tette szükségessé, s az 1916/17-i évkönyvben kimutatott 19 tanárral szemben az idén 27 tanár tanított a főiskolán, pedig az előbbiek még a két gimnáziumi tanfolyamot is ellátták. De ezzel — meg kell vallanunk — még nincsen kielégítve minden követelmény e téren. Égetően hiányzik még egy-egy matematikai, fizikai és egészen az olasz tanszék. A tanári kar tudományos működése magától érthetően nem szorítkozik az előadások tartására. Irodalmi működésükről teljes egészében számot fog adni a következő évkönyv, de a főiskolával való szorosabb kapcsolat miatt meg kell itt emlékeznünk 1926-ban megindult folyóiratunkról, a Pannonhalmi Szemlé-ről, továbbá a Pannonhalmi Főiskola Könyvei c. vállalkozásról, mely 1932 óta hat önálló tudományos művet adott ki a főiskolai tanári kar egyes tagjaitól. Dr. Szalay Jeromosnak a sorozat hatodik köteteként megjelent francia nyelvtanát (Grammaire Française à l'usage des Hongrois) 1939-ben a francia akadémia a médaille de la langue françaisezel tüntette ki. Mint az előző években, úgy 1917 óta is több főiskolai tanárunk emelkedett tudományos munkássága révén egyetemi katedrára. Dr. Janota Cirill a római Szent Anzelm hittudományi egyetemen, dr. Klemm Antal, a M. Tud. Akadémia levelező tagja, a szegedi Horthy Miklós-, dr. Várkonyi Hildebrand a kolozsvári Ferenc József-Tudományegyetem filozófiai karán professzor, a budapesti Pázmány Péter-Tudományegyetemen pedig dr. Kühár Flóris a hittudományi fakultás, dr. Sárközy Pál a bölcsészeti kar c. ny. rk., dr. Karsai Géza pedig az utóbbinak magántanára. Dr. Kühár Flóris előzőleg két éven át (1929—31) a római Szent Anzelm-egyetemen is tanított. A tanári kar egyes tagjainak kapcsolatáról más tudományos intézetekkel és irodalmi körökkel a Tanári testület rovata ad felvilágosítást. Sok indítékot nyertek szaktudományuk terén tanáraink azon tanulmányok folyamán, melyeket a hazai és külföldi egyetemeken, tudományos intézetekben végeztek. Hogy csak a hosszabb időre terjedőket említsük : Blazovich Jákó az 1929/30. tanévben a belgiumi Louvain kat. egyetemén, Kollár Gedeon pedig 1925/26-ban a budapestin filozófiai, mint a római Magyar Kollégium tagjai dr. Mihályi Ernő az 1928/29-i, dr. Lovas Elemér az 1930/31-i, dr. Vanyó Tihamér az 1930/31-i és 1934/35-i tanévekben történeti, dr. Radó Polikárp pedig 1930/31-ben szentírástudományi tanulmányokat