Sáfár Gyula: Hangulatjelentések Békés megyében a Kádár-korszakban - Múltidéző mozaikok Békés megye történetéből 5. (Gyula, 2011)

nyilatkozata, amely történészek tudományos kutatásaira alapozódik? A Kádár-vezetés akkor nem történeti küldetést teljesített? A szovjet csapatok szerepét is másként kell látnunk?” Az információs munkacsoport megállapítása szerint a „bejelentés tovább fokozta a közgondolkodásban kialakult zűrzavart”. Az 1989. február 10-11-i KB-határozat végeredményben Pozs- gaynak adott igazat, így 1956 átminősítésével alapjában rendült meg a rendszer legitimitása.

Az áruellátási zavarok miatti zúgolódások is rendszeresen helyet kaptak a jelentésekben, ez a probléma végigkísérte az 1960-70-es éveket, de még az 1980-as években is jellemző volt. Egy 1969-es jelentés szerint a hiánycikkek közé tartoztak: „nyílászáró szerkezetek, nagyképernyős tv-készülék, téli cipők, bőráruk, szeg, drót, olcsóbb szénféleségek, alma, táskarádióelem, jégzokni, nagyméretű zománcedények, gáztűzhely”. Egy megjegyzés ezzel kapcsolatban: „majd akkor lesz ezekből a cikkekből, ha felemelik az árukat”. 1971-ben jelentették: „a szeghalmi járás jelzése szerint a friss hús ellátása hiányos, Szeghalmon és Vésztőn szinte állandó a sorban állás a húsért. Sok szinte filléres áru hiányzik, pl.: malackarika, függönykarika, tollhegy, háztartási gépekhez szükséges alkatrészek stb.”

A fenti idézetből is kitűnik, hogy a lakosság többször panaszkodott az élelmiszerellátásra, valamint a kapható alapvető élelmiszerek minőségére, erre 1970-ből egy példa: „Csanád- apáca községben sok volt a panasz a kenyér minőségére (kukoricaszem, szemét, rozsdás szög volt egy-egy kenyérben), ami rontotta a hangulatot”. Csorváson például az élelmiszerboltba a rendelt hús mennyiségének csak valamivel több, mint a fele érkezett meg, így nem tudták megfelelően kielégíteni a vásárlói igényeket. Ugyancsak 1970-ben azt állapították meg, hogy nem sok a javulás a hiánycikkekkel kapcsolatban. „Gyermek- izat, futó- és középszőnyegek, szintetikus szövetek, olaj16