Héjja Julianna Erika: Szép kötések nemes bőrben. Békés megye könyvkötészetének történetéből - Múltidéző mozaikok Békés megye történetéből 4. (Gyula, 2011)

tüdővészben elhunyt, átmenetileg özvegye, Hamza Erzsébet, utána első házasságából született fia, ifj. Ruttkay Sándor folytatta iparát. Id. Ruttkay Sándor feltételezhetően utolsó - 1858. november 16. és 1859. május 21. között végzett - munkáit már Hamza Erzsébet részére egyenlítették ki. Az 5 forint 92 krajcárról szóló árjegyzék hat tétele között szerepelt jegyzőkönyvekbe való selyemzsinór-behúzás vagy levéltári deklik kék papirossal borítása is.

Ruttkay után Hering József dolgozott Orosházán, 1862- ben tűnt fel itt, de Megyesi Máriától született János (fi 899) fia 1850 körül még Csongrádon látta meg a napvilágot. A mester három fia közül Józsefet cipésznek, Ferencet mé- zeskalácsosnak adta, János a könyvkötő szakmát folytatta, s mint segéd 1872-ben lépett házasságra Ammer János uradalmi kertész szénási születésű lányával, Karolinával. Hering József 1862-ből fennmaradt három árjegyzéke szerint kis kalendáriumot, falinaptárokat is eladott az orosházi elöljáróknak, új kötéseit lágy, félkemény és kemény táblába készítette, külön feltüntette azt is, ha a gerincet falcolta. Igény szerint az elhasználódott könyveket újrakötötte, 1862. június 10-én 50 krajcár ellenében még „egy nagy földabroszt” is kijavított.

1830 körül érkezett a Vág völgyéből balassagyarmati kitérővel Békésszentandrásra Kner Sámuel vándorkönyvkötő, aki három fia közül kettőt, Ignácot és Sámuelt compactornak adott. A két fiatalabb Kner Mezőberényben és az 1882-től a családi nyomdavállalatnak is otthont adó Gyomán próbált szerencsét. A Kner családtagok művelődés- és gazdaságtörténetben betöltött szerepére már jó néhány tanulmány és monográfia felhívta a figyelmet.

Hasonlóan jól feltárt a Békés megye első nyomdáját felállító Réthy Lipót (1817-1903) működése, aki 1847-től Szarvason könyvkötészettel is foglalkozott, megrendeléseket

22