Erdész Ádám: Lukács György, egy kiemelkedő politikus pályaképe - Múltidéző mozaikok Békés megye történetéből 3. (Gyula, 2010)
s s István Egységes Pártjának tagjaként tért vissza. Ismét Gyula város képviselője lett, s a következő választáson, 1926-ban is Békés megye székhelyén szerzett mandátumot. Két cikluson keresztül újra a parlament egyik legaktívabb tagja lett, a Közegészségügyi és Szociális Bizottságban elnökként, a Külügyi Bizottságban alelnökként tevékenykedett. Nagy beszédekben szólt hozzá a fontos belpolitikai kérdésekhez, de egyre gyakrabban foglalkozott külpolitikai kérdésekkel is. Mind bel-, mind külpolitikai téren Bethlen István konszolidációs politikáját támogatta, ugyanakkor szilárdan tartotta magát korábbi liberális elveihez. Az 1925-ös választójogi vita során először is azt emelte ki, hogy végre - két választás után - ismét a parlament által elfogadott törvény alapján választ az ország képviselőket, azaz csökken a végrehajtó hatalom egészségtelen túlereje. Beszédében támogatta az egyébként alacsonyan megvont műveltségi cenzust, határozottan kiállt a nők férfiakéval azonos választójoga és a titkos választás mellett. Ugyancsak világosan letette a voksot a numerus clausus, azaz a zsidó felekezetű hallgatók egyetemi bejutását korlátozó törvényjavaslat ellenében is: „En igenis - ha már fenntartjuk a numerus clausus intézményét - egy szelekcionális princípiumot hajlandó vagyok elismerni, tudniillik a tehetséget, az előmenetelben való kiválóságot. Ez olyan szelekcionális princípium, amelynek sem privilégium jellege vagy íze nincs, sem pedig az állam- polgári jogegyenlőséget nem sérti.” 1928-ban ez igazán tiszta beszéd volt. A két példa jelzi, hogy Lukács a bethleni konszolidáció idején az ország erejét, a társadalom kohézióját - éppen úgy, mint 1918 előtt - az alkotmányos rendszer erősítésével, a demokratikus jogok kiterjesztésével kívánta növelni. Párhuzamosan ugyanezen célok megvalósítása érdekében folytatta az egészségügyi és szociális területen végzett munkáját. E munka nagyságrendjére és ismertségére utal az a tény, hogy 1923-ban a szegedi Ferenc József Tudományegyetem az orvostudományok tiszteletbeli dokto27
