Erdész Ádám: Lukács György, egy kiemelkedő politikus pályaképe - Múltidéző mozaikok Békés megye történetéből 3. (Gyula, 2010)
ki oldalról ismételten alkalmazták a parlamenti obstrukció eszközét. Sem a tárgyalások, sem Tisza István erőre alapozott politikája nem hozott eredményt, sőt az 1905. januári országgyűlési választásokon a koalícióra lépett nemzeti ellenzéki pártok jelentős többséget szereztek. Az uralkodó azzal a feltétellel adott kormányalakítási megbízást And- rássy Gyulának, hogy a hadsereget érintő kérdések nem szerepelhetnek a kormányprogramban. A megegyezés nem jött létre, az uralkodó a kialakult patthelyzetet a parlamenti támogatással nem rendelkező báró Fejérváry Géza miniszterelnökké való kinevezésével próbálta megoldani. A folyamatosan támadott, s a magyar történeti irodalomba „darabontkormány” néven ismert kormánynak Lukács György lett a vallás- és közoktatási minisztere. A Fejérváry-kormányban való szerepvállalás komoly politikai kockázattal járt, hiszen az ellenzék és a közvélemény nagyobbik része alkotmányellenes lépésnek tekintette az egykori testőrparancsnokból lett hadügyminiszter kormányalakítással való megbízását. Mi indította vajon Lukács Györgyöt arra, hogy vállalja politikai karrierje megtörésének kockázatát? A válsághelyzet kiéleződését követően ismét úgy látta, hogy politikai pozíciót kell szereznie, s a politikai hatáskör birtokában kell megkísérelni a dualista rendszer modernizációját. 1905 januárjában Gyulán ő maga lett a Szabadelvű Párt képviselőjelöltje. Ám annak ellenére, hogy kevesen tettek nála többet a városért, egy módos parasztgazdával, K. Schriffert Józseffel szemben alulmaradt. Pontosabban a választást követő „atrocitásokra” hivatkozva visszalépett. A délutáni visszalépés idején ellenfele már behozhatatlan előnyben volt vele szemben. Tulajdonképpen nem is Lukács György, a Szabadelvű Párt bukott meg, de ez a vereség nagyon fájhatott a főispánnak. Részletes önéletírásában - amelyben kudarcairól is beszámolt - ezt a választást meg sem említette. A kormányalakítási huzavona alatt a válság csak mélyült és tömegmozgalmak is jelentkeztek. 22