Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)
Sáfár Gyula: „Ne kívánd felebarátod házát” - A Békés megyei zsidó vagyon sorsa 1944-ben
elrendelhetik a zsidónak minősítettek kereskedelmi vagy ipari vállalatai árukészletének és berendezésének zár alá vételét, és amennyiben szükséges vállalati vezetőt rendelhettek ki.9 Ez alapján hirdették ki 1944. április 20-án az 50.500/1944. K. K. M. sz. rendeletet,10 amely szerint a zsidó kereskedők kötelesek voltak üzletüket lezárni és ezt bejelenteni. A lezárással az üzlethez tartozó árukészletet és berendezést zár alá vették. A rendelet kimondta, hogy a lezárt üzlethelyiségben a kereskedő és alkalmazottja csak a kötelező bejelentés és leltár elkészítése miatt tartózkodhatott. A honvédelmi vagy közellátási érdekből tovább működő üzletekhez, vállalatokhoz a vállalatvezetőt a községekben a főszolgabíró, városokban a polgármester rendelte ki.11 Hasonlóan az ország más településeihez, már a fent említett rendeletek hatálybalépése előtt megindultak az üzletbezárások,12 csak 1944. április 13-án Békéscsabán 44 üzletet zártak és pecsételtek le.13 Az előző napon Jánossy Gyula polgár- mester engedélyt kért a Kereskedelem- és Közlekedésügyi Minisztériumtól, hogy a zsidó üzleteket lezárathassa, indoklása szerint azért, mert a hírlapok más városokban történt nagyszámú üzletbezárásról adtak hírt, amely hírek a „közönség egy része körében hatóságom ellen ellenszenvet válthatnak ki”.14 E szerint Békéscsabán a közvélemény a zsidó üzletek lezárását óhajtotta. Ezt megerősíti Jánossy 1944. április 13-án kelt hivatalos emlékeztetője, amely tanúsága szerint, keresztény szabók értesítették a polgármestert, hogy „zsidó textilkereskedők áruikat eldugdossák és elfeketézik”. Azonban konkrét eseteket nem tudtak megnevezni és ilyen panaszok más forrásból sem érkeztek a polgármesterhez. Ennek ellenére — a város közhangulata miatt — elrendelte bizonyos üzletek lezárását. Az ekkor bezárt üzletek főként divat-, textil-, rövidáru kereskedések voltak, de órások és ékszerészek is szerepeltek a listán. Egyik, az üzletbezárásokról beszámoló jelentés szerint egy üzletlezárás a következőképpen zajlott: „Az órás és ékszerész üzletben található aranyat felleltározva egy dobozba lepecsételve, a páncélszekrény egyik rekeszében zár alá vettem és azt is lepecsételtem.”15 Az akkor bezárt üzletek közül legtöbb az Andrássy úton és Szent István téren helyezkedett el. Egy kimutatás szerint az 50.500/1944. K. K. M. rendelet alapján összesen 266 üzletet zártak be 9 1600/1944. M. E. sz. rendelet. 10 A M. Kir. Kereskedelem- és Közlekedésügyi Miniszter 1944. évi 50.500. K. K. M. számú rendelete, a zsidó kereskedők üzletéhez tartozó árukészletek és üzleti berendezések zár alá vételéről. 11 50.500/1944. K. K. M. sz. rendelet. 12 A Somogyi Újság 1944. április 8-i tudósítása szerint Veszprém, Nagykanizsa és más vidéki városok után Kaposváron is zsidó üzleteket pecsételtek le. A lezárásokat a polgármester rendelkezése folytán hajtották végre. Ságvári, 1994. 50-51. 13 MNL BéML V. 82. 2327/1944. 14 MNL BéML V. 82. 2327/1944. 15 MNL BéML V. 82. 2327/1944. s9
