Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)

K. Cseh Edit: Egy katolikus a holokausztban - Gáli Géza tüdőszanatóriumifőorvos és családja története

teljes napot kellett meztelenül állnia a tűző napon, nagyon leégett, és ezt skarlát­nak minősítették egy szelektálás alkalmával, ami halálos ítéletet jelentett számá­ra.30 Gáli Géza édesanyját, Gáli Adolfnét 81 évesen, a másik nagymamát, Ehren­reich Henriknét 79 évesen kényszerítették a deportáló vagonba, majd a gázkam­rába. Odavesztek a Gáli házaspár testvérei és a Gáli gyerekek unokatestvérei is.31 A család egyetlen életben maradt tagja Gáli József volt.32 Csodával határos módon visszatért, bár fiatal kora, gyenge fizikuma nem predesztinálta erre. Az őt ért súlyos, szinte feldolgozhatatlan lelki traumát élete végéig hordozta. Hazatérése után folytatta tanulmányait, bár nem ment zökkenőmentesen. A színművészeti főiskoláról 1949-ben osztályidegenként eltávolították, végül 1955-ben mégis ott szerzett dramaturg szakon diplomát. Közben meséket, mesejátékokat írt, 1951- ben József Attila-díjat kapott. Igen jelentős volt műfordítói munkássága. (Töb­bek között Bertolt Brecht, Heinrich Böll, Hermann Hesse, Ödön von Horváth, Franz Kaffka, Henrik Ibsen, Friedrich Schiller, Frank Wedekind műveit ültette magyarra.)33 Nem közismert, hogy 1956. október 6-án, Rajk újratemetése napján mutatták be Szabadsághegy című legendás darabját a József Attila Színházban. A korabeli politikai-társadalmi problémákat feszegető, feltáró színmű egyetlen előadást ért meg, de a forradalmi hangulat fokozásában betöltött szerepe vitathatatlan volt.34 A forradalom alatt együtt vívták harcukat a magyarbánhegyesi Auschwitz túl­élővel, Angyal Istvánnal, a Tűzoltó utcai felkelők vezetőjével, aki a haláltábor­ban segített a kamasz Gáli Józsefnek életben maradni.35 1956-ban Angyal István fegyverrel, Gáli tollal küzdött, a forradalom újságait (Igazság, Október Huszonhar­madika, Elünk) szerkesztette. Ezt a csatát Angyal nem élte túl, 1958. december elsején fölakasztották.36 Gáli József már említett novelláskötete, a Szúnyogok és nemeskócsagok, 1981- ben, az író halála után jelent meg.37 A gyulai ihletésű fejezetekben a gyermek szemszögéből ábrázolja családja tagjait, szülővárosa érdekes személyiségeit, többek között Apor Vilmos apátplébánost, aki a keresztapja volt, és Ősi bácsit (Jánosi 30 Gáli, 1981. 96. 31 Kereskényiné cs. e., 1994. 128-131. 32 Gáli József kétszer nősült. Első felesége és két fiúgyermekének édesanyja dr. Káldor Vera orvosnő, má­sodik felesége Balla Margit képzőművész volt. 33 Új Magyar Életrajzi Lexikon II. 898-899.; Márai, 1982. 308-510. 34 Emlékezés Gáli Józsefre. http://www.papiruszportal.hu/site/?lang=l&f=&p=2&;n=566 (Letöltve: 2014. 04. 20.). 35 Gáli, 1981. 117-121. 36 Új Magyar Életrajzi Lexikon I. 146-147. 37 Lásd Pályi Márk méltatását a novelláskötetről: Harminc éve halt meg Gáli József. http://www.litera . hu/hirek/harminc-eve-halt-meg-gali-jozsef (Letöltve: 2014. 05. 10.) 84

Next

/
Oldalképek
Tartalom