Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)
Erdész Adám: Gyermekkor a holokauszt idején
rásom két Békés megyei holokauszt túlélő igen részletes memoárja. A deportálás idején mindketten gimnazista korúak voltak. A mezőberényi Szegő György Két ima egy istenhez című önéletírásában különösen nagy terjedelmet szentelt a holokauszt időszakának, a békéscsabai Hirsch Gábor Békéscsaba—Auschwitz-Birkenau retúr című, személyes emlékekre és kutatásokra alapozott könyvét kizárólag e témának szentelte. O korábban emlékezéseit német nyelven is megjelentette.2 A két alapforrást más memoárok is kiegészítik, sőt, estenként a deportálást túlélők irodalmi interpretációit is forrásként használtam. Fontos adatokat őriztek meg a tömeges, de a kutatott téma szempontjából szűkszavú levéltári források is. Az utóbbi források viszont egy-egy település esetében módot adnak arra, hogy megpróbáljuk rekonstruálni a gyermekek áldozatok közötti arányát és korösszetételét. „Mint kismadár a szülei szárnyai alatt” A Békés megyei zsidóság első képviselői a Dél-Alföld újranépesülésének kezdeti nagy hulláma után, a magyar és szlovák betelepülők útját követve érkeztek a megye településeire. A 18. században a szentandrási és a kétegyházi—gyulavári uradalomban telepedtek meg, a megye legnagyobb kiterjedésű birtokán, a gyulai uradalomban 1840 előtt nem kaptak letelepedési engedélyt. Miután 1840-ben a XXIX. te. engedélyezte a szabad letelepedést, a békésszentandrási és a gyulavári zsidó közösség tagjai, máshonnan érkező hitsorosaikkal kiegészülve a megye valamennyi községében és városában megtelepedtek. A dualizmus idején a nagyhatárú, módos községekben, a hajdani mezővárosokban alakultak ki népesebb zsidó közösségek. Az izraelita felekezetű lakosok komolyabb konfliktus nélkül illeszkedtek be a paraszti többségű Békés megyei települések társadalmába. Nagyobbrészt a gazdaság tőkés átalakulása során megnyíló új területeken helyezkedtek el. Nagy szerepük volt a vásárokra, piacokra alapozott árucserét egyre inkább felváltó kereskedelmi hálózat megteremtésében és a megyében megtermelt mezőgazdasági termények piacra juttatásában. Számottevő szerepet játszottak a mezőgazdasági feldolgozó ipar, kiváltképp a Békés megyében különösen fontos malomipar felfuttatásában. Emellett iparosként és az 1890-es évektől fogva növekvő számban, intellektuális pályákon tevékenykedtek. Tekintve, hogy egy, a korábbiaknál jóval nagyobb ütemű fejlődést hozó korszakban, a gazdaság újonnan megnyíló területein helyezkedtek el s nem szorítottak ki onnan mást, a zsidó felekezetű polgárok nagyobb zökkenő nélkül illeszkedtek be a megye társadalmába. Mellesleg a zsidóság helyi arányszáma az országos arányhoz képest alacsonynak számított. Az asszimiláció 2 Szegő, 1999. és Hirsch, 2013. és Hirsch, 2011. 56
