Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)
Kovács Tamás: A szavak ereje - Az antiszemitizmus változatai a 20. század első felének magyar történelmében
amelyet a kormány meg fog oldani.42 Nem sokkal később, 1938. május 29-én kihirdették az I. zsidótörvény43 néven ismertté vált 1938. évi „a társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról szóló XV. törvénycikket”.44 A kamarák felállítása mellett, az értelmiségi pályákon 20 %-ban maximált zsidó arány azonban a szélsőjobboldalnak túl megengedő volt. Érdemes megjegyezni, hogy a törvényben összesen egy alkalommal szerepel a „zsidó” szó. Ekkor még „csak” az számított zsidónak, aki az izraelita hitfelekezet tagja volt. Bár a törvény ötéves átmeneti időszakot adott a végrehajtásra, de erre nem volt szükség. A szélsőjobb, illetve a kormánypárt jobb szárnya ugyanis 1938. december 24-én benyújtotta - a másnap már nyilvánosságra is került - „a zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról” szóló törvényjavaslatot, amely az 1939. évi IV. törvénycikként45 került be a magyar Corpus Iurisba. Itt már származási alapon definiálták azt, hogy ki számít zsidónak. A korábbi 20 %-ban maximált arányt pedig erősen csökkentette, foglalkozási áganként differenciáltan. A magyarországi zsidóságnak faji alapú meghatározását az 1941. évi, „a házassági jogról szóló 1894:XXXI. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről szóló” XV. törvénycikk tetőzte be.46 Ez tovább szigorította, hogy ki számít zsidónak, valamint egyenesen megtiltotta és kriminalizálta a zsidók és nemzsidók közti házasságot és nemi kapcsolatot. Az 1942. évi XV. te. (a zsidók mező- és erdőgazdasági ingatlanairól) pedig megtiltotta, hogy zsidó jogügylettel földbirtokot szerezzen.47 A Kállay Miklós miniszterelnöksége alatt folytatott hintapolitika (Kállay-kettős) alatt ugyan a már elfogadott zsidóellenes törvények hatályban maradtak, sőt, mint láttuk: 1942-ben újabbat fogadtak el. Azonban az olyan német kéréseket, mint a zsidók deportálása vagy megkülönböztető jellel való megjelölése, elutasították. Ugyanakkor a II. világháborúra készülő Magyarországon voltak olyanok, főleg a Belügyminisztériumban, a Honvédelmi Minisztériumban és a honvéd vezérkarnál, akik erős ellenszenvvel viseltettek a zsidók iránt. Nem volt nevében zsidó- ellenes törvény, „csak” a gyakorlat és néhány, a törvény alapján kiadott rendelet tette azzá bizonyos szakaszait az 1939. évi II., a honvédelemről szóló törvénynek. Az ebben létrehozott munkaszolgálatos rendszer ugyanis elsősorban a zsidókat érintette.48 42 Kovács, 2013. 27-41. 43 A zsidótörvények parlamenti vitáját részletesen elemezte: K. Farkas, 2010. 44 http://1000ev.hu/index.php?a=3¶m=8070 . (Letöltés ideje: 2014. augusztus 20.) 45 http://1000ev.hu/index.php?a=3¶m=8098 . (Letöltés ideje: 2014. augusztus 20.) 46 http://1000ev.hu/index.php?a=3¶m=8l68 . (Letöltés ideje: 2014. augusztus 20.) 47 http://1000ev.hu/index.php?a=3¶m=8188 . (Letöltés ideje: 2014. augusztus 31.) 48 A munkaszolgálatos rendszerről számos könyv, tanulmány jelent meg az elmúlt évtizedekben. Mi különösen Karsai Elek és Szita Szabolcs műveit használtuk fel. 23
