Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)
Kovács Tamás: A szavak ereje - Az antiszemitizmus változatai a 20. század első felének magyar történelmében
nya már kicsivel meghaladta az 50%-ot (50,4%), 1910-ben pedig már 54% volt.6 A másik oldalról látni kell, hogy a Magyarországon, vagy az Osztrák—Magyar Monarchiában élő zsidók helyzete lényegesen jobb volt, mint a szomszédos Romániában vagy a cári Oroszországban élő hitsorsos társaiké. Csak példaként hozzuk fel, hogy Romániában a zsidóknak állampolgárságért is külön, személyenként kellett folyamodniuk a hatóságokhoz, s 1918 után is csak azok kaphattak román állampolgárságot, akiknek a szülei vagy maguk Romániában születtek.7 Oroszországban pedig 1887-ben hoztak átfogó rendelkezést a közép- és felsőfokú oktatásba felvehető zsidók arányáról. De ne feledkezzünk meg arról sem, hogy Oroszországon 1903-ban, majd 1905-ben is véres pogromhullám söpört végig...8 Természetesen azt nem állítjuk, hogy 1867 után Magyarországról eltűnt volna az antiszemitizmus. Ugyanakkor tény, hogy a kormányzat nem szervezett pogromokat, s nem tűrte el a fizikai erőszakot sem a zsidókkal szemben. A magyar-zsidó együttélés legnagyobb próbaköve az 1880-as évek első felében a tiszaeszlári, vérvádat is magába foglaló per volt. Az 1882. április 1-jén eltűnt, majd holtan megtalált kislány tragikus esetéből kibontakozó per, de különösen a körülötte kialakult hisztéria rámutatott arra, hogy az indulatok milyen játszi könnyedséggel feltüzelhetőek, és hogy az antiszemita kártya milyen egyszerűen kijátszható.9 Már önmagában az ügy is antiszemita röplapokat, gyűléseket, atrocitásokat és pogromokat indukált. Ezek ellen a Tisza Kálmán vezette kormányzat a leghatározottabban fellépett. Ugyanakkor, amikor 1884. augusztus 3-án valamennyi vádlottat felmentették a terhűkre rótt vádak alól, akkor is az ország több helyén történtek antiszemita zavargások, amelyek közül nem egyet a karhatalomnak kellett megfékeznie. Érdemes megjegyezni, hogy a perben a vádat képviselő Szeyffert Ede királyi főügyész-helyettes maga is a vádlottak felmentését indítványozta. Ugyanakkor a vádlott zsidókat védő Eötvös Károly mintegy hétórás védőbeszéde a mai napig a legmeggyőzőbb és legszebb kiállás a magyarországi zsidóság és az emberi jogok mellett.10 A per és a körülötte lezajlott események hatása nem múlt el nyomtalanul hosz- szabb távon sem. Amellett, hogy a perrel Magyarország a külföldi újságok címlapjára került, létrejött a mindenkori antiszemita-szélsőjobboldal első „igazi” toposza. Ennek nem csak maga a vérvád a része, hanem az is, hogy az egész eljárást egy liberális, a sajtót kézben tartó, a Rotschild bankház által finanszírozott, vagyis 6 Prepuk, 1997. 103. 7 Prepuk, 1997. 221. 8 Részletesen lásd: Judge. 1992.; Weinberg, 1993. 9 Az ügyet részletesen feldolgozta: Kövér, 2011. 10 Eötvös is megírta a maga memoárját A nagy per, mely ezer éve folyik s még sincs vége cím alatt. A könyvet először 1904-ben adták ki, de azóta több kiadást is megélt. 14
