Erdész Ádám - Kovács Tamás: A holokauszt Békés megyei történeteiből (Gyula, 2014)

Czégé Petra: „Utasítottak” - A deportálás elkövetőinek védekezési stratégiái a népbírósági perek alapján

szabadságát töltötte, és csak Beliczey Miklós főispán kívánságára tért vissza. A főispán azt szerette volna, ha Márky vele egy időben távozik hivatalából. Márky vallomásában kifejtette, jelezte felettesének, hogy nem akar távozásának politikai színezetet adni, „bár a helyzetet katasztrofálisnak” látta.77 A hagyományos politikai elit soraiba tartozó Beliczey Miklós főispán március 23-án a belügyminiszter rendelkezésére bocsátotta főispáni tisztségét, azaz lemondott. Az effajta passzív ellenszegülés a posztjukról távozó tisztségviselőket megóvta attól, hogy személy szerint részesei legyenek a zsidóság deportálásának, ám követőkre nemigen találtak s a lemondások érdemleges pozitív hatást sem váltottak ki. A közigazgatási apparátus működött tovább, a távozók helyét új ember vagy helyettesítő vette át. Beliczey Miklós helyett új főispánt nevezett ki a belügyminiszter, a forma szerint szabadságát töltő Márky távollétében helyettesítői hozták meg a határozatokat, például az áprilisi internálások elleni fellebbezések ügyeiben. így, ezek a lépések elsősorban lelkiismereti síkon értelmezhetőek.

A népbíróságok szerepét is mutatja, hogy más megyékben is igyekeztek a háború előtti és alatti helyi vezetést felelősségre vonni, azonban ez nem mindig sikerült. Ahogy a kecskeméti példa is mutatja, sok városi illetve megyei vezető — polgármester, főispán — elmenekült és később sem tért vissza, csupán a hazatérő hozzátartozókat tudták bíróság elé állítani.78

Az áttekintett iratanyag alapján úgy tűnik, hogy nem történt meg a vádlottak részéről az erkölcsi szembenézés. A perek idején már pontosan tudták, mi történt a részvételükkel gettóba zárt, majd deportáló vonatokra hajtott emberekkel. Ennek ellenére a periratokban a tragédia átélésének, az őszinte megrendülésnek, a személyes felelősséggel való szembenézésnek a nyomait nem találjuk. Épp ellenkezőleg: a perek szereplői saját személyes felelősségüket igyekeztek minimalizálni, sőt elhárítani. Normális politikai viszonyok között ez a helyzet bizonyára hosszú társadalmi vitát generált volna. 1948 után azonban a holokausztról szóló diskurzus politikai okok miatt megszakadt, így a kortársak — az események átélői — elveszítették a tragédia közvetlen feldolgozásának lehetőségét.

77 Márky Barna kihallgatása. MNL BéMLXXV. 12. 355/1945.

78 Rigó, 2014. 241-242. Székács Istvánnak, Békés vármegye 1944. május 20-án beiktatott főispánjának sincs a Gyulai Népbíróság iratai között büntetőügye. Egyelőre nem került elő irat a háború utáni sorsát illetően.

I3O