Erdész Ádám: Békés megye története (Békéscsaba, 2010)

Az újratelepülés és az újjáéledés

— <r ..h

ogy egy-egy hódoltság előtt birtokot szerzett család leszármazottai hogyan tudták megőrizni jószágaikat. A szentandrási uradalmat még Corvin János ajándékozta apja egyik hadvezérének, dobozi Dánffy Andrásnak. Az uradalomban birtokossá vált a Paksy család is, a família tulajdonjogát a hódoltság idején is fenntartotta, időről időre adót és dézsmát is próbáltak szedni falvaikban. A család férfi ágon kihalt, de a leányági örökösök kiegyeztek a kincstárral, és az utódok jelentős összeg lefizetése után megkapták a Paksy család valamennyi birtokát. Házasság révén a szentandrási uradalom Rudnyánszky József birtokába került. A század második felében, amikor a földbirtokok ára emelkedett, a Paksyak többi leszármazottja is részesedni akart az újonnan alapított Tótkomlóst is magában foglaló uradalomból. Egy hosz- szú per során sikert arattak: 3024 eszmei részre osztották a birtokot, volt család, amelynek több mint 1500, volt, amelyiknek csak 4 rész jutott. E területen sok nemes család megvetette a lábát, leszármazottaik közül többen a vármegye tisztségviselői lettek. A gyulavári-kétegyházi uradalom úgy keletkezett, hogy a megye visszahódítá- sa után kinevezett első főispán a Békés megyei puszták közül megvett négyet. Több tulajdonosváltás után, 1799- ben ez a Sarkaddal kiegészült birtok az Almásy család kezébe került.

Mivel az újratelepülés idején kis számú népesség ült