Erdész Ádám: Békés megye története (Békéscsaba, 2010)

Az újratelepülés és az újjáéledés

JLz újrateíepüíés és az újjáéledés

A Rákóczi'szabadságharc befejeződése és a Temesköz visszafoglalását eredményező török elleni háborút lezáró 1718. évi pozsareváci béke megkötése után alakultak ki olyan feltételek a Körösök vidékén, amelyek lehetővé tették a terület újranépesedését, A közel 130 éves török uralom alatt Békés megye félig-meddig törlődött a kollektív emlékezetből. A korábban itt birtokos családok leszármazottainak többsége nem tudta hitelt érdemlően bizonyítani a maga tulajdonjogát. Feledésbe merültek a megye határai, egy 16. századi térképészeti tévedés nyomán Torontál megye helyét Békés északi részén keresték, még Torontál adóit is kivetették Békésre. A topográfiákat, lexikonokat kiadó tudósok is csak az 1740-es években korrigálták a Békés megyére vonatkozó hibás adatokat.

A terület igazgatását 1696-ban az udvari kamara vette át. A megyei igazgatási rendszer helyreállítására 1699- ben tettek először kísérletet: az uralkodó, I. Lipót Békés megye főispánjává nevezte ki Löwenburg János Jakab udvari tanácsost. A következő évben, jellemző módon nem Békésben, hanem Nagyváradon, meg is tartották a megye helyreállító gyűlését, egyes tisztségviselőket ki is neveztek, de a megyei igazgatás szervezete nem tudott