Erdész Ádám: Békés megye története (Békéscsaba, 2010)

A nyugodt fejlődés évszázadai

-g^>igazgatási és jogszolgáltató struktúra. A megyék élén a király által kinevezett (fő)ispánok álltak, ám az ügyeket egyre inkább helyetteseik, az alispánok vitték. Az alis- páni tisztség a 16. századtól a nemesek által választott tisztséggé változott. A megyéket általában négy járásra osztották, ezek irányítása egy-egy szolgabíró kezébe került. Az idők folyamán létrejöttek további, igazgatáshoz, adószedéshez, hadi feladatokhoz kapcsolódó tisztségek.

A Zala megyei nemesek a nevezetes kehidai oklevelet 1232-ben kapták. Békésben jóval később jött létre a nemesi vármegye szervezete. A megyét hatalmuk alatt tartó Borsák 1315-ben fordultak szembe az uralkodóval, próbálkozásukat nem kísérte siker: a következő évben elvesztették bihari váraikat, és Debrecen mellett csatát vesztettek a királlyal szemben. Károly Róbert egyik hű emberét, Bende fia Mártont állította a megye élére. Vélhetően a tartományúri hatalom megtörése után alakult ki a nemesi vármegye szervezete. A nemesi megye első oklevele 1327-ből maradt ránk, megyegyűlésről először 1329-ből van forrásunk. A megyegyűlést a már említett Márton mester vezette, a hatalmaskodási ügyben felvett oklevélen látható a négy szolgabíró pecsétjének nyoma. A nemesi vármegye szervezete 1566-ig, Gyula várának elfoglalásáig működött.

Hasonló jelentőségű fordulat volt a megye történetében a gyulai uradalom megszervezése. Az egykori királyi

o2Id