Erdész Ádám: Békés megye története (Békéscsaba, 2010)
A honfoglalástól az Árpád-kor végéig
..<T''Ö JL honfogíaíástóí az ^Árpád-kor végéig A megye honfoglalás kori és Árpád-kori történetéről régészeti emlékek és szűkszavú írott források adnak képet. Akár a tárgyi emlékeket, akár az oklevelek és krónikák Békés megyére vonatkozó részleteit vesszük szemügyre, a múlt történetéből csupán mozaikokat látunk. A forráskritika eszközeivel dolgozó történészek először a 19. század vége felé rakosgatták egymás mellé a megye történetére vonatkozó részleteket. Karácsonyi János máig meg nem ismételt megyetörténeti monográfiája 1896-ban jelent meg. A maga korában elismerést kiváltó, példaadó megyetörténet megírása óta több mint száz év telt el, az írásos források száma alig szaporodott, viszont a régészeti feltárásoknak köszönhetően a tárgyi emlékek száma megsokszorozódott. Mindennek ellenére a megye korai történetéről kevés biztos tudásunk van. Az bizonyos, hogy a honfoglaló magyarság a 10. század közepére már megtelepedett a Körösök vidékén. Bíborbanszületett Konstantin bizánci császár Jl birodalom kormányzásáról szóló művében Turkía, vagyis a magyarok szállásterületeiről szólva említette a Körös folyót. „... ahol Turkía egész szállásterülete van — olvashatjuk a 10. század közepén írott munkában -, azt mostanában az ott folyók nevéről nevezik el. A folyók ezek: első fo
