Erdész Ádám - Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga (Gyula, 2008)
Lakos János: Csánki Dezső, a történész és levéltáros
Lakos János Csdnki Dezsöy a történész és levéltáros Az Országos Levéltár 1922-től az Országos Magyar Gyűjteményegyetem önkormányzati szervezetének keretébe tartozott. Hóman Bálint, a Gyűjteményegyetem ügyvezető alelnöke (az elnök Klebeisberg Kuno gróf kultuszminiszter volt, 1931- től Hóman hivatali utódja lett), egyben a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója 1932. szeptember 29-i keltezéssel a következő rövid levelet küldte az Országos Levéltár „tekintetes igazgatóságának”: „Szíves tudomásul oly hozzáadással van szerencsém a t. Igazgatósággal közölni, hogy a miniszteri rendeletet a nyugalomba helyezett dr. Csánki Dezső államtitkár, főigazgató úrnak egyidejűleg megküldöttem.” A hivatkozott miniszteri rendeletben Karafiáth Jenő lemondásban lévő kultusz- miniszter közölte, hogy a Kormányzó 1932. szeptember 21-i „magas elhatározása” alapján Csánkit szeptember végével felmenti főigazgatói állásából és nyugdíjazza.1 1932. október 1-jével kormányváltozás történt Magyarországon, Károlyi Gyulát Gömbös Gyula váltotta a miniszterelnöki poszton. Az új kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere Hóman Bálint lett, ugyanazon a napon, amelyen Csánki Dezső — nem önszántából — nyugállományba vonult. Az altkori rossz nyelvek szerint összefüggés volt a két esemény között. A pletyka így hangzott: amikor Hómant felkérték a miniszteri posztra, ő ezt csak azzal a feltétellel vállalta el, ha az Országos Levéltár főigazgatóját előbb nyugdíjazzák. így történt-e valóban a dolog, nem tudjuk, de kétségtelen, hogy a jóval fiatalabb Hóman (1885-ben született) és Csánki között évek óta ellentétek feszültek, amelyek a Gyűjteményegyetem tanácsában napvilágra is kerültek. Pl. 1928-ban, amikor Hóman állástalan diplomások alkalmazását javasolta, Csánki ezt határozottan visszautasította, mert felfogása szerint a nemzeti kincseket őrző Országos Levéltárban csak kinevezett és esküt tett munkatársakat szabad alkalmazni. Csánki nyugdíjazása váratlan volt, de különösen nem okozhatott meglepetést, hiszen akkor már 76. életévében járt, fél évszázados szolgálati idővel rendelkezett, ami már önmagában indokolta a lépést. Hogy ilyen magas életkorban is intézményvezető maradhatott, azt Klebelsbergnek köszönhette, aki a nemzetgyűlésben keresztülvitte, hogy a Gyűjteményegyetemről szóló 1922. évi XIX. törvénycikk 8. §-a a következőképpen rendelkezzék: a Gyűjteményegyetembe tartozó intézmények tudományos tisztviselői hivatalból csak 70. életévük betöltésével nyugdíjazhatok, de a miniszter „a magyar tudományosság kimagasló alakjait” tovább is megtarthatta állásukban. Klebelsberg (1922 és 1931 között töltötte be a kultusz1 MOL Y 1. 746/1932. A továbbiakban elsősorban a következő publikációkra támaszkodunk: Sashegyi, 1976; Sashegyi, 1977-1978; Sashegyi, 1982; Kálniczky, 2004; Lakos, 2006 (különösen: 111-229.). 98
