Erdész Ádám - Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga (Gyula, 2008)
Előszó
Előszó A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008 novemberében A múltfelfedezői - Epizódok és arcélek a Magyar Történelmi Társulat és a Békésvármegyei Régészeti és Mívelödéstörténelmi Társulat múltjából címen historiográfiai konferenciát rendezett. A konferencia tematikája és a rendezés módja egyaránt a Történelmi Társulat 19. századi vándorgyűléseit idézte. Annak idején a Társulat tagjai évről évre más-más megyébe látogattak, hogy ott, a helyi levéltárak anyagát kutatva fontos, korábban nem ismert forrásokra bukkanjanak. A 2008. évi gyulai konferencia a hajdani vándorgyűlések résztvevőit idézte fel. A véletlen úgy hozta, hogy a dualizmus időszakában működő, első nagy történésznemzedék jó néhány tagja Békés megyei kötődésű volt. Haan Lajos, az első megyetörténet szerzője, az első oklevéltár összeállítója Békéscsaba lelkésze volt. A helyi oklevélkiadás folytatója, Zsilinszky Mihály Békéscsabához és Szarvashoz egyaránt kötődött. Márki Sándor Kétegyházán született, Sarkadon nevelkedett, az ő nevéhez Bihar, Békés, Arad megye történetét feltáró írások egész sora kapcsolódik. Békés megyei, nevezetesen füzesgyarmati születésű volt Csánki Dezső országos főlevéltárnok is. Ok a legismertebbek közé tartoztak, de mellettük Békésben dolgozott még jó néhány tanult és műkedvelő történész. 1874-ben ők alapították a Békésvármegyei Régészeti és Mívelödéstörténelmi Társulatot, amely hosszú működése alatt 17 évkönyvet adott ki. A maga kutatásai mellett az évkönyvekben megjelent gazdag anyagra támaszkodott Karácsonyi János Békés megye ma is gyakran foroga- tott első történeti monográfiájának megírásakor. Ezt a historiográfiai szempontból különösen színes kort és meghatározó személyiségeit idézte fel a Társulat és a Békés Megyei Levéltár közös konferenciája. Az előadók a tudománytörténeti közelítés mellett figyelmet szenteltek a felidézett tudósok habitusának, személyiségfejlődésének bemutatására is. Bízunk benne, hogy kötetünk a tudománytörténet és múltidéző érdekes olvasmányok iránt érdeklődő olvasók figyelmét egyaránt felkelti. A kötet megjelenését a Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Kollégiuma tette lehetővé. Erdész Adám-Katona Csaba 7
