Erdész Ádám - Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga (Gyula, 2008)

Erdész Ádám: Ami a tarisznyába került – Márki Sándor indulása

tudós gondolkodását meghatározta. Köztük az olyan, Wolf Lepenies által kultu­rális evidenciáknak nevezett tényezőkre is, amelyek a társadalom rögzített és ki­nyilvánított normarendszerének szintje alatt identitásképző és magatartásvezérlő módon működnek.4 írásomban — a különlegesen jó forrásadottságokat kihasználva — éppen azt szeretném bemutatni, hogy a maga korában nagy hatású történésznek számító Márkit családjában, a középiskolában, majd az egyetemen milyen szemé­lyiség- és gondolatformáló hatások érték. A sarkadi tiszttartói ház Márki Sándor életében a család, a sarkadi tiszttartói házban kapott útravaló kü­lönösen fontos szerepet játszott. A húszéves korától haláláig folyamatosan vezetett naplójában gyakran és részletesen írt szüleiről, az őt gyermekkorában körülvevő sarkadi világról. Ismétlődő bejegyzései arról tanúskodnak, hogy édesanyjához is, édesapjához is mély érzelmi szálak fűzték. Többször is módot talált arra, hogy a fiúi tiszteletet és szeretetet nyilvános formában is kifejezze. Első nagy visszhangot kiváltó könyvét, a Dósa György és forradalmát édesapjának ajánlotta. A három és fél oldalas ajánlásban a 19. század legfontosabb történeti folyamataiba illesztve idézte fel édesapja pályájának fordulatait.5 Édesanyjáról — ismét példaadó szándékkal — egyik, a keresztény állami és társadalmi élet kezdeteiről szóló egyetemi előadássoro­zatának bevezetőjében szólt részletesen.6 Mit is tudhatunk a Márki családról?7 A Márki Sándor által összeállított kéz­iratos családtörténet szerint nagyapja, Márki János Kecskeméten élt és lakatos­mesterként kereste a maga és népes családja kenyerét. Hogy nem az átlagos mes­teremberek közé tartozhatott, arra egy rövid bejegyzés utal. „Huzamosabb ideig működött Prágában és Bécsben is” — olvashatjuk az unoka feljegyzései között. A lakatosmester felesége, Fekete Terézia ugyancsak kézműves családból származott. A családi legendárium ezen az ágon is megőrzött egy érdekes történetet: „[Fekete Terézia] atyja, Ferenc Kecskeméten örökmozdonyon törte a fejét, s föl is állított — a tanács ellenzése következtében a nádor különleges engedelmével — a piacon (?) valami ilyen gépfélét.”8 A szomszédos fővárosokban töltött hosszabb idő és az „örökmozdony” egyaránt átlagon felüli iparos kvalitásokra utal. A családi krónika szerint Márki János és Fekete Terézia házasságából tíz gyermek született, hat neve 4 Lepenies, 1995. 200. 5 Márki, 1886. V-VIII. 6 Márki, 1917. 11-20. 7 A család eredeti neve Márkli (Markli) volt. Márki József névmagyarosítási dátumát ismerjük, ő hivatalosan 1848-ban változtatta nevét Márkira. Szentiványi, 1895. 155. Márki János valószínűleg hivatalos eljárás nélkül változtatta meg nevét; az 1841. évi házassági anyakönyvben Márkly János néven szerepel, az 1892. évi halotti anyakönyvben már a Márki név olvasható. BéML IV. 426. 4024. 1841. okt. 10. és uo. 1892. jan. 23. 8 BéML XV. 33. 251. tét. [Márki Sándor]: A Márkiak vérrokonai, atyjokfiai és sógorai. Összeírva 1874. szep­tember 23. (A közgyűjteményekben őrzött hagyatékban talált munkákra [újságcikkek, kéziratok] csak jegy­zetben hivatkozunk, rövidítésjegyzékben nem tüntetjük fel külön.) 78

Next

/
Oldalképek
Tartalom