Erdész Ádám - Katona Csaba: A múlt felfedezői. A Magyar Történelmi Társulat és a Békés Megyei Levéltár 2008. november 7-i konferenciájának anyaga (Gyula, 2008)

Dusnoki-Draskovich József: Följegyzések Zsilinszky Mihály pályakezdéséről

let mellett legalábbis a német módszertan alkalmazásának a fontosságát. Ezt mutatja pl. Bonfini történetírói érdemeit értékelve tett megállapítása: „A történész alapossága egyrészt a források megválogatásában, másrészt azoknak józan kritikai fölhasználásában, a hely, idő és mellékkörülmények ismeretében áll.”65 Ehhez kapcsolódik, amit Virág Benedek történetírói hiányosságait sorolva jelent ki: „Mert nem elég magában véve a hazafias gondolkodás, nem elég a részrehajlatlan igazságszeretet. Szükséges a világmozgató eszmék összefüggésének ismerete, és a tények hűséges előadásához a források fölkeresése és szigorú kritikája.”66 67

R. Várkonyi Ágnes véleménye szerint egyedül Rozvány György Nagyszalonta mezőváros történelme c., Gyulán 1870-ben kiadott monográfiája mutatta be úgy a nép életét, hogy „Buckle művét tekintette vezérlő kalauzának”.6 Ezzel szemben Zsilinszky két évvel később megjelent várostörténetén is (Szarvas város történelme és jelen viszonyainak leírása) igencsak érződik a pozitivista szellemiség hatása, éspedig jó értelemben. A könyvet a források alapos ismerete, az adatgazdagság, a tények sokaságának feltárása és elbeszélése jellemzi, ahol lehet, statisztikai adatok közlésével. E helytörténeti munka esetében kiválóan érvényesülhetett a Buckle és Lecky által közvetített művelődéstörténeti szemlélet. Szarvas város eseménytörténetét röviden össze lehetett foglalni (54 oldalon). Ezután az egyházak történetének részletes bemutatása következik, azzal a bevezető megjegyzéssel, hogy a vallás mindig a legnagyobb befolyást gyakorolta az emberiség fejlődési folyamatában: „Amint változtak a vallásos nézetek, úgy változott általában az emberek gondolkodásmódja is...”. A leghosszabb terjedelmű természetesen a Közmivelödési állapot címet viselő fejezet (71 oldal). Ebben a népiskolákról, Tessedik iskolájáról, a megye egyetlen gimnáziumáról, az irodalomról (vagyis az irodalmi férfiakról, kik a közműveltséget tollal, irodalmi úton is terjesztették), a művészetekről és tudományos gyűjteményekről számol be, de a szarvasi nép, illetve lakosság népszokásait, népesedési viszonyait és társas életét is részletesen tárgyalja. Buckle „tanítványaként” Szarvas természeti viszonyainak (a földtalaj, az éghajlat, a szelek, esők), végül a gazdászatnak (földművelés, állattenyésztés, kertészet), iparnak és kereskedelemnek szintén nagy figyelmet szentel. A modern hatások mellett persze a régebbi táj- és helységleírások, községi és egyházi krónikák hagyománya is ott áll a háttérben, amelyet különösen az evangélikus elődök műveltek színvonalasan (Markovicz Mátyás, Wallaszky Pál, Skolka András, Tessedik Sámuel). Az itt szereplő témák - a nép vallásossága és erkölcsei, az iskolázás (iskolalátogatás, írni/olvasni tudás) a lakás, a viselet, a táplálkozás, az emberi élet fordulói (keresztelés, lakodalom, temetés), a szórakozások (fonóka, fosztóka, tánc) és a társas élet (egyletek), a népnyelv, a népességstatisztikai adatok és a gazdálkodás vizsgálata — azt jelzik, hogy innen egy szélesebben vett kul65 Zsilinszky, 1877. 526.

66 Zsilinszky, 1880/a. 218-219.

67 R. Várkonyi, 1963. 641.; Rozvány, 1870-1889.

51